Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 128

о. Fizika és alkalmazása

d. Felsőbb matematika

e. Géptan és mechanika

f. Gyakorlati mértan, földmérés, vizépitészet, polgári építészet

g. Technológia

A bécsi Műegyetem a fenti technikai, és az itt külön nem érintett kereskedelmi vonatkozású tárgyak tanításéhoz megfelelő tanari gárdával, segédtanszemélyzettel, s fokozatosan egyre jobban felszerelt szertárakkal rendelkezett. Bár a prágai Műegyetem az alapítás időpontja szerint egy évtizeddel előbbre járt bécsi testvérintézményénél, mégis a kormány hathatós támogatása következtében néhány esztendő alatt a bécsi Politechnikum a Habsburg birodalom legkorszerűbb technikai főiskolájává fejlődött, A fejlődés ütemét a hallgatói létszám gyors növekedése is jól érzékelteti, /А birodalom legfontosabb mérnökképző intézményeinek, illetve esetenként az azok elődjeinek tekinthető reáliskolák hallgatói létszámát a rendelkezésünkre álló adatok alapján táblázatokban hasonlítottuk össze. Az egybevetés lehetősége érdekében az ínstitutum Geometricum, illetve a József Ipartanoda, a selmeci Akadémia, valamint а XIX. sz. első felében legjelentősebb két poroszországi technikai szakoktatási intézet hallgatói létszámának alakulását is felüntettük. 22^/ Természetesen a Habsburg monarchia minden részéből egyre nagyobb számban sereglettek a műszaki pályára készülő fiatalok a bécsi Műegyetemre, igy e Politechnikum a magyar mérnökképzés szempontjából is fontos intézmény volt mind a reformkorban,