Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 127 пек is elsődleges célja volt a műszaki szakemberképzés.222,/

A kisebb jelentőségű intézmények azonban nem pótolhatták a birodalom fővárosában felállítandó, állami támogatást élvező és állami felügyelet alatt álló korszerű Politechnikumot. A bécsi Reálakadémia professzorai mar a X7III. sz. legvégén, és különösen a prágai Műegyetem felállítása után sürgették az in- tézet továbbfejlesztései. A javaslatok kidolgozásában, a

leendő Műegyetem szerkezetének kimunkálásában a legjelentősebb szerepet Joseph Prechtl, a Reálakadémia kémia és fizika professzora, a leendő bécsi Műegyetem első igazgatója játszotta.

Mellette a Theresianum tanárai is részt vettek az intézet fel224/

állításával kapcsolatos munkálatokban.

1814 végén Prechtl-t kinevezték az intézet igazgatójának és az 1815/16-os tanévet már műegyetemi jelleggel kezdte meg a

Reálakadémia. A bécsi Műegyetem végleges szervezeti szabályza224/

tat 1817. augusztus 31-én hagyta jóvá az uralkodó. A birodalom rövidesen legnagyobb jelentőségre szert tevő műegyeteme a jóváhagyott szabályzat szerint egy tulajdonképpen előkészítő jellegű reáliskolából és két, felsőfokú képzést végső osztályból állt. Egy egyetemi szintű, gazdasági és kereskedelmi képzést nyújtó kereskedelmi tagozatból, s egy mai értelemben vett mérnökképzést végző technikai tagozatból állt. A szabályzat a technikai tagozat körébe utalta az alábbi fő tantárgyakat:

a. Általános technikai kémia, laboratóriumi gyakorlatokkal

b. A kémia néhány speciális területe