Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 125 rilis 15-én kiadott rendeletében a prágai rendi mérnöki iskolát szervezetileg a prágai Egyetem Filozófia fakultásához csatolta, az oktatás színvonalánál; emelése érdekében. A párhuzam annyira nyilvánvaló, hogy nem is gondolhatunk masra, mint hogy ezen intézkedésnél a példát az Institutum Geometri- cum, a Magyarországon néhány évvel azelőtt felállított mérnökképző intézet szolgáltatta. Ez az adat megerősíti azt a korábbi állításunkat, hogy az Institutum működésének legelső szakasza sikeres volt, hiszen példát mutatott más, hasonló szervezeti formában működő oktatást intézmény létrehozásához.

Az 1790-es évektől kezdve a két mérnökképző intézmény fejlődése azonban merőben más irányt vett. Mig az Institutum 1792-ben fennállásának legnagyobb válságát élte át, addig a prágai iskola egyenletesen fejlődött tovább. Már 1788-ban kinevezték az intézet első adjunktusát, s а XIX. sz. elején napirendre került az önálló prágai Műegyetem felállításának kérdése. Franz Joseph Gerstnernek, a prágai Egyetem matematika pro215/

fesszorának javaslatai és tervei alapján 1803. március 14-én megszületett a császári döntés, amely a prágai iskolát, a francia Ecole Folytechnique mintája nyomén műegyetemi rangra emelte. A napóleoni háborúk miatt az intézetben az oktatás csak 1806 novemberében kezdődött meg. 216// a prágai Politechnikum első igazgatója Gerstner lett, aki jelentős érdemeket szerzett a mérnöki tudományok terjesztésében. Ő volt például az, aki a Habsburg monarchiában először készített tervezetet a vasútról, illetve a vasútépítésről. 2^'7/ Rajta kivül már 1803-ban külön tanárokat neveztek ki az építészet és a kémia oktatására. I.