Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 124 az 1771 óta fennálló Reálakadémiát mondhatta magáénak. Politechnikum, azaz korszerű műegyetem a századforduló idején még sehol sem működött.

A prágai Politechnikum felállítása

Az 1717 óra folyamatosan működő prágai rendi mérnöki iskola а XIX. sz. első éveire, erőteljes fejlődése következtében már joggal pályázhatott arra, hogy a Habsburg monarchia első önálló - tehát nem más intézményhez kapcsolt - egyetemi szintű polgári mérnökképző intézménye legyen. Ezen változás ismertetése előtt azonban rá szeretnénk mutatni egy érdekes párhuzamra, amelyre az eddigi szakirodalomban sehol sem találtunk utalást.

A prágai mérnök iskola а XVIII. században gyakorlatilag u- gyanazt a feladatot látta el a cseh tartományban, illetve tá- gabb értelemben az örökös tartományokban, mint 1782 után az Institutum Geometricum Magyarországon. Egyetlen tanára tanította a mérnöki tudományok valamennyi ágát, igaz éppen a tanárok személyéből következőleg magasabb színvonalon, mint a pesti E- gyetem mérnöki intézetében. A formai különbség abban állt, hogy a prágai iskola kezdettől fogva önálló intézmény volt, mig az Institutumot a Tudományegyetemhez kapcsolva hivték életre. Ez utóbbi intézkedésnek éppen az adta meg jelentőségét, hogy igy a mérnökképzés egyetemi szintre emelkedhetett. Rendkívül figyelemre méltó ezek után az a változás, amely az 1780-as években a prágai intézet helyzetében bekövetkezett. II. József 1787. áp-