Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 123 parágak fellendülése is. Az itt сзак egészen vázlatosan érinthető mag?arországi iparfejlődés viszonylagosságát azonban jól érzékelteti az az adat, amely szerint 18áó-ban a Habsburg birodalom területen 11 915 kisebb-nagyobb tőkés jellegű vállalkozás működött, s ebből Magyarorszagra /Erdéllyel és a határőr2i z/

vidékkel együtt/ mindössze 789 jutott. Ugyancsak nagy

volt az elmaradás az egy főre eső termelési érték tekintetében, illetve a működő gőzgépek számában.

A egyre erőteljesebb iparosítás azonban mind az örökös tartományokban, mind pedig Magyarországon - különböző hangsúly- lyal ugyan, és bizonyos időbeli eltolódásokkal - óhatatlanul, napirendre tűzte a műszaki szakemberképzés továbbfejlesztésének kérdését.

A műszaki felsőoktatás a Habsburg monarchia örökös tartomanvai- ben а XIX. század első felében

А XVIII-XXX. sz. fordulóján a Habsburg birodalom Lajtán túli tartományaiban még mindig nem működött egyetemi szintű polgári mérnökképző intézet. Legnagyobb hagyománnyal a lassan már évszázados múltra visszatekintő prágai mérnök Iskola rendelkezett, de jelentőségben megelőzte a bécsi Hadmérnöki Akadémia. 1754 óta működött már Triesztben az osztrák birodalom e- gyetlen tengerészeti szakiskolája, nem beszélve az osztrák tartományok jónéhány, nagyobbrészt középfokú képzést végző ipari és kereskedelmi reáliskolájáról. 3écs, a császárváros is csupán