Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)
3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására
122 ségének színvonala közötti különbség csak tovább nőtt. A francia háborúk idején kezdődő gazdasági konjunktúra Magyarországon is éreztette hatását, jóllehet inkább a mezőgazdaságban. A kétségtelenül meginduló hazai iparfejlődés azonban а XIX. sz. első felében képtelen volt lépést tartani Ausztria rohamos iparosodásával, aminek nem kizárólag a hazai ipari tőke erőtlensége, a manufakturális szintet is alig elérő magyar kisipar gyengesége volt az oka, hanem a Habsburg kormányzatnak a különbségek fenntartását célzó gazdaságpolitikája is. Hosszú távon azonban Ausztriának sem volt érdeke Magyarország gazdasági fejlődésének mindenképpen való akadályozása, mivel legalábbis a mezőgazdasági termelés korszerűsítését szolgáló iparágak fejlesztése az örökös tartományoknak is hasznára lehetett. Hasonlóan érdekében állt Ausztriának a magyar felvevőpiac szélesítése és erősítése, hiszen a gazdaságilag nagyon gyenge Magyar- országon nem lehetett volna elhelyezni az erősödő osztrák ipar egyre nagyobb tömegben jelentkező termékeit. A magyar iparfejlődés а XIX. sz. első évtizedében már a manufakturális fejlődés útjára lépett, majd az 1820-as évek dekonjunktúrája után fejlődése meggyorsult, s különösen a negyvenes években - a hazai viszonyokhoz mérve - rendkívül erőteljes- sé vált. ' Több iparág, de különösen az élelmiszeripar fejlődésének alapját egyes nagybirtokoknak a tőkés termelésre való fokozatos átállása képezte. Nagy lendületet vett a vasipar, a kohó-, sőt a gépipar fejlődése is. A reformkor végére - kisebb stagnálás után - a textilipar fejlődése is meggyorsult, és megkezdődött a papíripar és a közlekedési eszközöket gyártó i
