Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 121 Ami az Institut um Geometrico-Hydrotechnlcum szerepét il­leti a magyar felsőoktatás történetében, arra az intézet neves hallgatóinak emlitésekor már utaltunk, A mérnöki tanfolyam e- redeti hivatását betöltötte. А XVIII. sz. végének, а XIX. sz. elejének egyik legnagyobb gazdasági problémáját jelentős rész­ben az Institutumban végzett mérnökök oldották meg. Az 1700-as évek végén még sokszor járhatatlan útjairól, mocsaras vidékei­ről, s szabályozatlan, árvizekkel fenyegető folyóiról hírhedt Magyarország képe а XIX. sz. közepére alaposan megváltozott, és e változásban ott volt az Institutum Geometricum mérnökei­nek, vagy használjuk a kor kifejezését, geometráinak fáradsá­gos aprómunkája is. A mérnöki intézet kétségtelen hiányossága­inak elismerése mellett, ezekről a fontos tényekről sem szabad sohasem megfeledkeznünk. 5. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozá­sára А XIX. sz. első harmadában Ausztriában is erőteljes ipari fejlődés indult meg. Az ipari forradalom - fáziskéséssel - a Habsburgok birodalmában is éreztette hatását. A fejlődés első­sorban természetesen az örökös tartományokban volt jelentős, 211/ hiszen ez az időszak "az osztrák nagyipar meghonosodásának" kora. Az osztrák és cseh területek ipari és kereskedelmi életé­nek fejlődése, tőkeerejének növekedése olyan gyors volt, hogy ezáltal az örökös tartományok és Magyarország gazdasági fejlett­

Next

/
Oldalképek
Tartalom