Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet

НА

Kétségtelen, hogj az Instituten a gépészet, építészet, vágj vegjészet oktatása területén a XIX. sz. közepére messze elmaradt a kor követelménjeitől, de azon a területen, amelj- nek fejlesztése érdekében létrehozták maradandót alkotott. Az Institutumból kikerülő vízépítő és földmérő mérnökök csatornázási, foljamszabáljozási, útépítői, térképészeti és egjéb alkotásai nagjnértékben járultak hozzá az ország gazdasági fejlődéséhez. Ha végigtekintünk azoknak a neves mérnököknek névsorán, akik a mérnöki intézetben kezdték páljájukat, s különösen ha ezek munkásságát vizsgáljuk, a fenti kijelentés heljes- sége aligha vonható kétségbe.

Az Institutum Geometricumban végzett hires magjar mérnökök kérdésénél, ismét csak felsorolásra szorítkozhatunk, ^3/ hiszen az intézet egjik-másik hallgatójának munkásságáról már kötetekre terjedő méltatások jelentek meg. A hallgatók sorából messze kiemelkedik а XIX. sz. első felének két legnevesebb magjar vizépitő mérnöke: Beszédes József és Vásárhelji Pál.

Beszédes 1813-ban szerzett oklevelet az Institutumban, majd később a doktori cimet is elnjerte. Az ország számos fo- ljójának szabáljozásával foglalkozott, s nagjszabású csatornaépítési terveket dolgozott ki. Csak működési keljeinek felsorolása jelentős teret foglalna el.

Vásárhelji Pál 1816-ban kapta meg mérnöki oklevelét. Munkássága talán a legismertebb valamennji magjar vizmérnök tevé- kenjsége közül. ■*■55/ щььек között a Duna térképezésénél, az Alduna és a Tisza szabáljozásánál szerzett érdemei kimagaslóak. Gjakorlati munkássága mellett elméleti kutatásai is jelen