Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet

- из ­A mérnök élte szép A mérnök vígan él Akármi pap s ügyész Sorsával nem cserél A földmérő mihelyt Piroslik a kelet Derült szabadba száll S szí kéjt, új életet Járdái vlránymezőn S lénczával méreget Színes zászló felé Mit ott feltüzetett Vagy hág tetőre és Látcsőt kezébe vesz S szemlél sok tájt, falut Mit messzeség fedez S mit isten végtelen Térségbe alkotott Kis ivre asztalán Mind fölteremti ott A reformkorban a műszaki felsőoktatás témakörében folyó sajtó­viták, s különböző közlemények egyik nagy közös érdeme éppen az volt, hogy a mérnöki tevékenységet reálisan bemutatva, elő­segítették a korszerű, romantikától mentes mérnökfogalom kia­lakítását. Az Institutum esetében viszont mérnökön még valóban csak a földmérői és vízépítői munkát végző szakembert kell érteni, hiszen az intézet fő képzési iránya alapjában véve egész fenn­állása idején nem változott, A képzés ezen egyoldalúsága való­ban hiányossága az Institutumnak, mégsem nevezhető a mérnöki tanfolyam oktatási rendszere sikertelennek, munkája hiábavaló­nak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom