Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet

100 az előadásokat hallgatni és a gyakorlatokon részt venni. Ennek következtében viszont tudásuk az intézet rendes hallgatóinak képzettségi szintbe alatt maradt. Nem csoda, hogy az Institu- tum vezetője 1843-ban a magántanulói rendszer megszüntetését kívánta. 168/

A gyakorlati képzés

A mérnök hallgatók gyakorlati mérnöki ismereteiket elsősorban a kétéves kötelező gyakorlatokon kellett, hogy megszerezzék. Miután azonban hallottunk e képzési rendszer hiányosságairól, érthető, hogy a diákok gyakorlati képzésére az intézetben eltöltött két tanulmányi év alatt is nagy gondot kellett forditani. Már az alapitó rendelet felhivta a figyelmet arra, hogy Pest környékén és a budai hegyekben lehetőséget kell és lehet találni a hallgatók vizépitészeti és földmérési munkálatokban való gyakoroltatására. Tudjuk, hogy az oktatás gyakorlati jellegét hangsúlyozta az 1791-93-as Közoktatási Bizottság jelentése, s ennek nyomán а II. Ratio Educationis is. Mit jelentett tehát a valóságban, a tanrendekben a nyári félévekre hirdetett gyakorlati oktatás, £s mennyiben felelt meg a

korszerű követelményeknek?

Az Institutum gyakorlati képzéséről sajnos keveset tudunk. Főleg а XIX. sz. negyvenes éveiből állnak rendelkezésre adatok, igy a korábbi időszakra csak következtetni lehet. Emlitettük, hogy komoly gyakorlati foglalkozásokat csak olyan tanár vezet-