Egyetemi-jogi művelődésünk fejlődéstörténetéhez - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 4. (Budapest, 1980)

Jegyzetek

42 25. / А 17. század végétől ismeretesek a "disputatiok", vagyis

az anyag kijelölt tézisek alapján történő feldolgozása a hallgatók bevonásával.

26. / Az oktatás fő irányaira és a Kar tudományos előrehaladására vonatkozóan ld. wenczel Gusztáv: Magyar és Erdély- orjzág törvényhozásának s jogrendszerének párhuzamáról Verőczy óta. Magyar Académiai Értekezés 1852-ről. Pest, 1ШСССЫ1. 123.p. Uö: Visszapillantás az előbbi magyar királyi curiának 1724-1769-i működésére. Értekezések a társadalmi tudományok köréből MTA II. oszt. III.köt.

VIII.sz. Bp.1875. 8. Hajnik I.: A jogtanitás múltja és fejlődése egyetemünkön, ld. Acta Univ. Pasmanianae. 1899/1890.

27. / Ld. pl. Csizmadia A.: A jogi oktatás а XVII. század második felében és Huszty István Jurisprudentia practica- ja. Jogtud.Közi.XXII. /1967/3.4.sz. Vö. e sorok Írójától a Tudománytörténeti és módszertani kérdések a jogtörténet köréből. Bp. 1974. 24.34. stb.pp/

28. / Ld. az 1715:47.te. és az 173o:7o.tc. rendelkezéseit. A

helytartótanács utján gyakorolt királyi felügyeleti jogkör kiterjesztése és gyakorlati alkalmazása vált ezúton lehetővé.

29. / Vö.: .,’enczel Gusztáv: Magyarország jogtörténetének rövid

vázlata /1872/116.p., Pauler T.: A budapesti m.k. Tudományegyetem /188о/ 25.p., Lckhart F.: i.m. 39-4o.pp. Az Abszolutizmus által támogatott természetjogi irány újabb értékelését és a korabeli jogi művelődés részletes elemzését. ld. Szabó Imre; A burzsoá állam- és jogbölcselet Magyarországon, Akadémiai Kiadó, Bp.1955. 33-35, 4o-45. stb.

30. / Polizey und Cameralv/issenschaften.E témakörben uj lehetőséget kinál egyetemi jogi művelődésünk feltárásához úgy a hazai, mint az újabb nemzetközi szakirodalom.'Ld. Szaniszló J,: A közigazgatástudomány oktatásának és tan-