Gergely András: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Filózófiai Tanszékének története 1867-1918 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 3. (Budapest, 1976)

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Filozófiai Tanszékének története 1867–1918

- 24 lónak tartanám, ha ezen bölcseleti irány egyetemünkön is kép- 90

viseltetnék." г A rektori székbe azonban különböző felfogású emberek kerültek: Marx nevével az egyetemen Török Aurél 1908. évi rektori beszédében találkozunk először, amikor Marxnak a

"Zsidókérdéshez" o. Írásából idéz, s igy tudósként állítja

91

Marxot tudóstársai és az egyetemi ifjúság elé. 7 A karon belüli ellentétek erővonalai természetesen nem csupán a politikai irányokkal párhuzamosan húzódnak. Ballagi Aladár pl. csaknem minden kérdésben ellenvéleményt nyilvánitott, s az ellentéteket még történész kollégáival szemben is a végsőkig kiélezte. Eötvös Loránd ritkán, csillapítóan, közvetítő jelleggel szólalt fel stb. Érthető, hogy /hozzávéve még a tudományos presztízs szempontjait/ kevesen élveztek a karon belül osztatlan bizalmat. Medveczky Frigyes tartozott a filozófusok közül e kevesek közé. Ez a tény magyarázza, hogy csaknem minden bizottságban helyet kapott, melyet a kar személyi vagy egyetemi javaslatok kidolgozására választott.

A filozófiai tanszékek saját törekvéseit, tudományos orientáltságát a hallgatók irányításán! a kitűzött pályatételeken és részben a doktori disszertációk témáin követhetjük nyomon.

Az átlag három évenként, korszakunkban tiz alkalommal meghirdetett filozófiai pályatételek csaknem mind filozófiatörténeti jellegűek voltak. Egy filozófus munkásságából is