Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának ülései, 1972-1973/1 (HU ELTEL 11.a.18.)
1973. január 10. kari tanácsülés
1 У. leg a geofizikusok a xa fizikusokkal nagymértékben azonos képzést kapnak, az első két évben a képzés teljesen közös egy tárgytól eltekintve és a további években kapják a hiányzó tárgyakat fizikából nem olyan mélyen, mint a fizikusok, vajon egy ilyen nagyon széles alapozó képzés esetén a geofizikus szóban a fizikus jelleg^ nem vész-e el, mint ahogy a környezetbiológus szóban is elvész a biológus szó. Éppen ezért kérdezi a geofizikusokat, mondják meg, célszerü-e egy ilyen egyesités és célszerii-e ennek a szaknak a kigazdálkodása a biológus és a fizikus keretből. Kátai Imre dékán: valóban jobban meg lehetne Ítélni az egészet egy tizoldalas tervezetből, de a mai vita célja éppen azt megállapítani, készitsünk-e egy ilyen tizoldalas tervezetet. Maga is úgy látja, hogy a geofizikával nehezebb a dolog, mert ott nagyon sok Iff matematika és s. fizika kell, de el kell dönteni, van-e igény olyan szakemberekre, akik jobban tudják a geológiátj|:, mint a. fizikát. El lehet képzelni. Nem gondol arra, hogy a biológus képzés mostani formájában megszűnnék, talán csak nem találtak ki az előterjesztők jobb nevet, mint a környezetbiológia, s ez egy más jellegű szakképzés lenne, Ami a hallgatói keretszámokat illeti, nem lehet megmondani, hogy mi lesz a felsőoktatás irányitóinak a véleménye, lehet-e bővíteni az egyetemi képzésben résztvevők számát, vagy pedig ez az uj képzés a meglévő szakok terhére történik. Faludi Béla biológus oldalról szól hozzá az előterjesztéshez. Nézete szerint az alapkoncepció a geológia szempontjából nagyon jó. A pedológiával, de különösen a környezetbiológiával kapcsolatban azonban nehezen tudna olyan két-három éves közös alapképzést elképzelni, amely elegendő A környezet biológus szakképzést a biológus szakképzés keretében látná inkább megvalósíthatónak, mert ott a biológia oldalról is szélesejfbb körül alapképzésre van szükség.
