Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának ülései, 1971-1972 (HU ELTEL 11.a.16.)

1971. december 15. kari tanácsülés

szabályzat szerint a szakdolgozat már nem képezi az államvizsga tárgyát. Azt javasolni, hogy amint ez több tanszéken szokásos, а nem tan'rezekosok a szakdolgozat beadása előtt, teMt sz államvizsga előtt tanszéki értekezleten számoljanak be a szakdolgozat témájából, ha pedig sok a szakdolgozó, akkor a tausz&kvezető kijelöl több csoportot az oktatók közül, 1 z 19?>*ra vonatkozó javaslat, de bizonyos előkészületeket mér most meg kell kezdeni.

kovács Attila rámutat arra, hogy aki 1973-ban végez, az аеш a reform szerint tanul, de az uj módszer szerint vizsgázik. Más kérdés, hogy bevezetnek bizonyos reform jellegű intézkedéseket, de nézete szerint nehézségeket okozhat az, hogy a reform szerint államvizsgáznak,

özabó Kálmán dékánhelyeites megállapítja, hogy ez tényleg Így van, de a szabályok 1975-ra mér előírják a reform államvizsgát annak ellenére, hogy az első reform évfolyam taég nem jut az V, évre. Sőt m*r tavaly kaptunk bizonyos megrovást a miniesbáriumtól, hogy nem próbáltuk már mórt bevezetni a reform államvizsgát, nem próbáltunk valamilyen átmenetet teremteni ez uj ée a régi államvizsga között. Azért javasolja a bizottságok létrehozás t, hogy 1972-ra fel tudjanak készülni az oktatók is, és a hallgatókat is fel tudjuk készíteni a komplex államvizsgára.

ká Gál Imre dékán nézete szerint a kettő nem üti egymást, legalábbis nem ilyen szoros az Összefüggés, a mat-fiz. szakosoknál például eléggé általános jellegűek a kérdések, a vizsgáztató pedig nyilván figyelembe veheti, hogy a tényanyagból a hallgatok mit tmúltak, csupán a módszer szempontjából van probléma, erre fel kell készíteni a hallgatókat, a tételeket ki lehet dolgozni, és előzetesen közzétenni. Nem lét abban különösen problémát, hogy az 1973-ban állam vizsgázó évf0iyam még nem a reform szerint tanult.