Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának ülései, 1965-1966 (HU ELTEL 11.a.9.)

1966. február 21. kari tanácsülés

Péter Rózsa egy. tanár: Én emlékszem rá, tavaly miről volt itt a vita. "Ügyetlen Kifogás" nem merült fel Hajnal politikai és társadalmi-magatartása ellen. Erről egyetlen szó sem esett. Vita volt pl. egy formai kérdésről: az akadémiai állásban lévő ilyenjeimet kap- kat-e? Ezt a Kari Tanács nem tette magáévá. Ekkor maradt egyetlen kérdés az oktatói és kutatói sávra vonatkozóan. Én akkor is teljes intenzitással az oktatói sávnál álltam és állok mindig, Ez azonban nem volt akadálya annak, hogy olyan munkát végeztem, amelyért Kossuth dijat kaptam. Viszont csak annak jöhet szóba ilyen cim, aki nem az oktatói sávra áll. Én a szakbizottság javaslatát Hajnallal kapcsolatban sértőnek érzem, mert ellentét van a javaslat és Hajnal kimagasló tudományos eredményei között.

Hajós György ^ egy. tanár: A nevelő és társadalmi-polifikai tevékenység kritikáját illetően nem tudok semmit mondani. Egyetértek azokkal, amiket Császár kollégám és Péter Rózsa kollégám mondottak. Ezt legfeljebb azzal a csekélységgel egészíteném ki, hogy az a vita, mely akkor folyt, arra is kiterjedt, hogy vajon kelle-e egy eve főmunkatársnak lenni? hogy előterjszthető legyen valaki.

Én a matematikai szakbizottságban'saját magam vetettem fel a kérdést Rényi Alfrédnak, nem volna-e bölcsebb dolog az ő cimzetes docensi előterjesztését megtenni,.éppen visszaemlékezve az egy évvel ezelőtti kari ülés vitájára. Visszaemlékszem továbbá arra, hogy történetesen éppen Lengyel Sándor volt az, aki itt közben nem is felszólalásként, hanem átszral-va -egyik asztaltól a másikhoz mondotta azt, amikor a cimzetes egyetemi tanári kinevezésről folyt a vita, hogy nem docensnek kellene-e Haj alt előterjeszteni? Ebben a pillanatban én arra gondoltam, hogy ha az előterjesztők elkapták volna a labdát, talán sokkal egyszerűbben végezni lehetett volna ezzel az üggyel. Itt különböző szempontok merültek fel, de nincsen egyetlen olyan sem, mely perdöntő lett volna. Perdöntő kizárólag a tudományos teljesitmény. Hajnal András hosszú évek óta valóban öntevékeny módon, mint akadémiai státusú ember vett részt a Kar életében. A matematikai szakbizottság ülésén is felmerült, hogy ha valaki akadémiai függetlenített státusban van, a kutatóínuhká- ban könnyebb a helyzete. Szó-volt arról is, hogy Hajnal Andrásnak ilyen szempontból kedvezőek voltak a körülményei és ő ezeket bőségesen ki is aknázta és ezért őt elismerés illeti. De ha a különböző helyzetben lévő emberek helyzetét összevetjük, higgadtan kell megítélni hogy milyen helyzetben érték el eredményeiket. Felmerültek azután e^-yéb apróságok és végeredméhyben kétségtelenül igaza van Rényi Alfrédnak, hogy kicsit kompromisszumos izü' olyant mondani, hogy ez a- biztosabb, erre tegyünk javaslatot. így született meg az egyetemi docensi előterjesztés azzal, hogy az ő tudományos munkássága alapján rövid időn belül aktuálissá válhatik a cimzetes egyetemi tanári cim. így született meg a szakbizottságban bizonyos kompromisszum jelleggel a cimzetes docensi javaslat.

Jámbor Béla, egy, tanár: Miután tárgyalta az ügyet a szakbizottság és' a tudományos bizottság és mindkét bizottságban a jelölt terhére döntöttek, és miután egyik bizottság sem tud konkrétumokat mondani, azt javaslom, hogy a kari bizottság ne legyen köteles a két bizottság álláspontját elfogadni és azt javaslom, hogy a Kari Tanács helye kedjen arra az álláspontra, hogy ha ellene konkrétumot nem hoz fel egyetlen bizottság sem, a cimzetes egyetemi tanári cim megítélését javasolja.

Egyed László egy, tanár: Ilyen jelentéktelen problémával foglalkozni sértőnek érzem a Karra, Sértő volna a Karra nézve is, ha Hajnal nem fogadná el a docensi kinevezést.