Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának ülései, 1962-1963 (HU ELTEL 11.a.6.)

1963. február 21.

pitését, mütőszoba felszerelését. Ezen aránylag szerény anyagi a- dottságok között az ELTE-n épült ki először a hazai egyetemek között az összehasonlitó élettan oktatása« Az élettani irányú tudományos munka kiépítése néhány éwel később nagyobb reményekre jogosított fel, amikor a Tanszék egy akadémiai kutató státust kapott és az állást'betöltő végzett szakfiziológust élettani kutatásra állítottam be* Az 1956-os események következtében e státust a Tanszék egyik napról a másikra elveszítette és azóta sem sikerült visszaszereznie« Ilymódon a kutatás egyedül az oktatási munkát: végző és a több esetben bekövetkező személyi változások miatt kezdő munkatársakra hárult« A további fejlesztés* során sikerült egy korszerű állatistálló megépítése, amely azóta a kutató és oktató munka megbízható és homogén kísérleti állatállományát biztosítja önköltségi áron« Ez azért is megemlítendő,'mert a Magyar Tudományos Akadémia évi 16 ezer Ft * célhitel keretéből á kutatásokat anyagilag alig fedezhettük volna« A további évek folyamán az isotóp részleggel bővült a Tanszék, amelyben azonban az oktatási terhelés következtében a kutatás csak gyermekcipőben jár, A Tanszék újjászervezése a dékáni funkcióm 6 évi időtartama alatt zajlott le, amely periódus alatt az Élet-ás Föld- tudományi Kar megszervezése, majd a" két Kar Természet'tudományi Karrá való egyesítése történt meg. Bár a Kari Tanács igen tisztelt tagjai és a dékáni apparátus dolgozói a legmesszebbmenő és önzetlen segítséget nyújtottak,^ Tanszéken folyo fejlesztési munka ütegét ezen hosszú ideig tartó funkcióm lelassította, majd ehhez csatlakozott a másfél évig tartó és a Művelődésügyi Minisztériumnak csak nyomatékos felszólítására vállalt állatszervezettani tankönyv lektorálási munkám« Az emlitett periódus alatt a Tanszék akadémiai főtémája, nevezetesen a különféle ritmusok vizsgálata folyt és e lm tatások eredményeiről munkatársaimmal szakosztályi, vándorgyűlés! előadásokon és értekezéseken számoltunk be, /

Az elmúlt év folyamán ért meg az idő és egyúttal megvalósultak további előfeltételek'arra, hogy újabb fejlesztési, szervezési és kor- szerüsitési munka^induljon meg. Ennek.kezdeti-lépése a Tanszék keretében egyes kutatólaboratóriumok, nevezeteden egyelőre állatcytolo- giai, idegélettani és ritmuskutató laboratóriumok kialakítása, ami egyfelől azt a célt szolgálja, hogy az általános állattan egyes diszciplínáinak erőteljes fejlődését biztosítsa, másfelől az egyes laboratóriumokban^dolgozó, szakdolgozatukat készítő hallgatók hajlamuknak megfelelő tudományos munkáját differenciáltan elősegítse,

E fejlesztést természetesen az oktató munka területére is kiterjesztettük, amennyiben, - amint a kiküldött bizottság elaborátumából is kitűnik -, az előadásokat illetőleg munkamegosztás következett be és már az'elmúlt félévben uj szakembereket vontunk be az előadások tartásába.

Mindezen fejlesztési és korsz .rusitési terv végrehajtása elé, annak ellenére, hogy munkatársaim, szavaikkal élve: engem mindenben támogatva, mindent el fognak követni annak érdekében, hogy az oktató és tudományos munka területén újabb föllendülés következzék be, leküzdhetetlen objektiv nehézségek tornyosulnak, E gátló körülmények komplexumából az idő rövidsége miatt csak néhányat sorolok fel. Elsősorban a területhiányra kell a legnyomatékosabban rámutatnom, amely olyan mérvű, hogy már a Tanszék további oktató tevékenységét veszélyezteti, ‘különösen az ősszel meginduló szakbiolőgus képzés nézőpontjából, Kellő számú és megfelelő laboratóriumi munkahely nélkül az általános állattan területén a szakember képzés nem valósítható meg, még a szükséges, nagy terjedelmű, sokszor külön helyiséget igénylő műszerek elhelyezése sincs biztosítva a jövőben.

Az 50-es években megindult első fejlesztési periódus alatt hir^telen