Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának ülései, 1962-1963 (HU ELTEL 11.a.6.)

1963. február 21.

-3­Egyébként nekem magamnak: az a véleményem, hogy az embernek mindig azon a helyen és olyan körülmények közt, olyan munkatársakkal * és" olyan főnökkel szükséges eredményt elérnie, amilyen éppen van. Nem szabad elveszítenünk egymás iránt a bizalmat" és ha*ez elve­szett, harcolnunk kell az újra megszerzésért* Én a kölcsönös jóindulat reményében adtam át az Írásbeli ismertetőt dékánunk kezébe és a tisztelt Kar elé. Nem volna értelme a munkánk­nak, ha nem bíznánk abban, hogy a hibákat ki lehet javítani. És itt, nemcsak a mások hibáit látnám javítandónak és igenis javíthatónak, hanem elsősorban a magamét,, a magunkét. Karunk vezetősége a közelmúltban igen kiváló fiziológus szakember­rel erősítette meg az Általános Állattani Tanszék oktatógárdáját. Ádám György docens személyében a tanszékvezető olyan munkatársat kapott, aki a terhek vállalásában az elmúlt idők folyamán nagyon sokat tett. A bizottság egyelőre nem látta annak jelét, hogy a fia­tal oktatók közös élettani lru t a tómunkát kezdtek az uj fiziológus munkatárssal, de ez annyira kézenfekvő igény, hogy bizonyára tanúi lehetünk e munka örvendetes fellendülésének. Én nem csodálkozom azon, hogy a tanszékvezető 6 évi dékánsága alatt olyan nehéz és időigényes témakörben mint a ritmuskutatás, kevés dolgozatot jelentethetett meg. De azon módfelett csodálkoztam, hogy a fiatal munkatársak ezt annyira kiélezték, hogy ellentétbe kerül­tek saját nyilatkozatukkal, amely az ismertető 9* lapján olvaható: ” « . • a közö’s ügy érdekében megnyilvánuló segítési szándék vezet bennünket • . . " Előlegezzük a bizalmat a szándék őszinteségének, amelynek valódiságát az idő fogja megmutatni. Midőn befejezem a bizottság munkájával e- gyütt ténykedésemet, erről a helyről is kifejezem jókívánságainkat : mindkét tanszék igen tisztelt vezetőjének és munkatársi gárdájuknak4 Soó Hezső egy, tanár: Az anyagban lévő másolási hibára hívja fel a fi gyeÍmet, majd kiosztja a bibliográfiákat. Mödlinger Gusztáv egy, tanár: A Tanszék életében fordulópontot je- lentett az 1951* évben kezdődő ujjászervezési és egyúttal átszer­vezési folyamat. Á háború és más körülmények által okozott terület- és egyéb veszteségek oly nyomasztólag hatottak a Tanszék munkájára, hogy korszerű fejlesztésre a Muzeum körúti 9 helyiségből álló te­rületen gondolni sem lehetett. Ekkor többizben fordultam a Kar/ak­kori dékánjához, Hajós György professzorhoz problémáimmal. A dékán megértő támogatásának és más hivatalos szervek, többek között a Központi ElMnörző Bizottság segítségének volt köszönhető, hogy a Tanszék a Puskin u 3« sz. épületben uj otthonra talált. Az egy é- vig tartó építkezési munkák, a helyiségeknek teljesen uj felszere­lése után indulhatott meg az újjászervezés. A Tanszék eredeti he­lyén az általános állattan kísérleti diszciplínái, közelebbről az összehasonlító élettan oktatása nem volt megvalósítható, annak ellenére, hogy a tanszéki tudományos munka homlokterében már 1934- óta az életritmus kutatás állt és megkezdődött az experimentális irányú munka. Az uj otthon a felsőoktatási reformok keretében és annak lehetőségeinek megfelelően az állatszervezettam előadások és gyakorlatok mellett először a reform tantervben szereplő u.n. , állatélettani anatómiai előadások és gyakorlat9k indultak megj majd amikor az uj tantervbe beilleszthető volt az "Állatéletpan" c. # tárgy, fokozatosan megteremtettük az élettani oktatás előfeltételeit, nevezetesen az experimentális irány műveléséhez szükséges műszer— és készülék állomány beszerzését, kisebb kísérleti állaj^tistálló e­Ayt-

Next

/
Oldalképek
Tartalom