Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának ülései, 1961-1962 (HU ELTEL 11.a.5.)
1961. szeptember 28.
CZALLLjSJ Tanácsülés után szíveskedjék a Dékáni Hivatal vezetőjének Padni, J EGZZŐKlNYV ' lt Budapesten, 1961, szeptember 25-én^ az ELTE Analizis Alkalmazásai ■nszekén meghirdetett docensi állásra erkezett pályázat elbírálása [rgyában, ^len vannaki dr. Császár’iákoe, dr, Karteszi Ferenc és dr, Szász Pál kyetemi tanárok, mint bizottsági tagok. [Bizottság megállapítja, párnában meghirdetett, az hogy a Művelődésügyi Közlöny V, évf, 16, ELTE Ánalizis Alkalmazásai tanszékén betol- :hdő docensi állásra határidőig egy pályázat érkezett, nevezetesen 0.. o"A A K D R A S egyetemi adjunktus részéről, A pályázat az előirt > rmaslíg oknak* megfelel. Sá aNDRí E alkalmazott származású, édesapja jelenleg nyugalmazott kalauz, a Tanácsköztársaság Emlékérem tulajdonosa. Kosa Karunk -halmozott matematikus szakának hallgatója volt és itt szerzett alkal- l2ott matematikusi oklevelet 1955-ben, Az abszolutórium megszerzése ;áh aspiranturára nyert felvételt variációszámitás témakörrel, asgi- inturája alatt Karunk Analízis Alkalmazásai tanszékén működött 1954- U 1957 -ig* Ezután tanársegédi kinevezést nyert ugyanerre a tanszékre, Kid 1960-ban adjunktussá lépett elő, A MTA'kiküldet és ében 1957-ben ;tbónapos szovjet, majd 1959-ben egyhónapos olaszországi tanulmányú- )ÍL vett részt; ez alkalommal az Istituto Názionalc di Alta Hatematica, lüro Picone felterjesztésére, újabb egyéves tanulmányútra hivtajneg, ennek megfelelően az 1960-3l-cs tanévet Rómában töltötte. Előzőleg **59 őszén sikeresen megvédte kandidátusi értekezését. tudományos munkássága a variációszámitas körébe vág, négy önálló ’-‘-Sozata jelent meg, további öt van sajtó alatt, s ugyancsak sajtó van^egy munkája, amelyben Szűcs Adolf matematikai munkáit ismer- Első dolgozatai /a pályázathoz mellékelt dolgozatjegyzékben 1, 5, 4 és 6 szám alatt/ kandidátusi értekezésének'eredményeit közlik "*■* fejlesztik tovább; Ebbon az u,n, diszkontinuus variációfeladatok ■Susabb rendre való általánosításával foglalkozik, s a problémának az °da.lomban szokásostól eltérő,'újszerű módón való kitűzése révén ”bi, hogy aránylag egyszerű eszközökkel i^en áttekinthető szükséges ppetclck állíthatok föl, amelyek a megoldások felkeresésére jóval ^•linasabbak, mint az eddig ismertek. Módszere más ismert eredmények- y, egyszerűbben vezet el, mint az eddig alkalmazott egyéb módszerok abb ./nagyrészt sajtó alatt lévő; 7, 8, 9, 10/ dolgozataiban Piconc £ módszerét fejleszti tovább és alkalmazza újabb variációszamitási elérnakra, éspedig ezúttal az elegendő feltételek melyebb kérdésére kitérve. ke.tó munkát '^eban iuuiiAau Karunkon már egy évtizede végez, umuuuyxuexx max- au ^ban kapott megbízást gyakori-tok vezetésére, s aspiranturaja ^ehtott előadásokat a variációs zárait ás kóréboi, az utóbbi idő amennyiben már hallgató ,latt időben ökáll, a variációszamités
