Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának ülései, 1960-1961 (HU ELTEL 11.a.4.)
1961. június 1.
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természéttudományi Kar , , A FIZIKUSKÉPZÉS CÉLJA . Kormányzatunk a felszabadulás után hamarosan felismerte, hogy az ipar színvonalának állandó, tudományos alapokból kiinduló emelése, valamint az atomenergia békés célokra való felhasználása csakis akkor valósítható meg, ha ezen feladatokhoz megfelelő tudományos képzettségű szilárd marxista-leninista világnézetű szakemeberek álnak rendelkezésre. Ezen feladatok távlati fontossága rendkívüli, ezenfelül annyira uj ismeretanyagot követelnek meg? hogy ezen követelményeknek a más végcéllal kiképzett mérnökök, illetve fizika szakos középiskolai tanárok már nem felelhetnek meg. A végzett fizikusok általában kétféle munkaterületen fognak elhelyezkedni: Egy részük műszaki vagy gyári laboratóriumokbanj ahol a speciális helyi ismeretek megszerzése után fizikai vizsgalati módszereket^ később fizikai gondolatmenetet fognak alkalmazni mérési, ellenőrzési és végre fejlesztési feladatok megoldásában, más részüle fizikai kutatóintézetekben fog dolgozni és ott alapkutatással foglalkozni. A fizikusoknak olyan elméleti- és kísérleti alapismeretekkel kell tehát rendelkezniük, amely újszerű feladatokkal való foglalkozás esetén is biztos támpontot tud. nyújtani. Ezen fizikai alapismeretek megszerzéséhez bizonyos segédtudományok ismerete is szükséges. Matematikai tudásuk, különösen az elméleti fizika által igényelt területeken, magas kell legyen, ezenkívül a tényleges komputációs feladatok sem lehetnek számukra idegenek. Az önálló kísérleti munkához technikai Jellegű segédtudományok is szükségesek, ide sorolhatnánk a kémiát, elektrotechnikát, vákuumtechnikát, a géptan elemeit, szerkezeti anyagok és a technológia elemeit is. Ezekre a nem szabványos kisérleti vizsgálatok elvégzésénél és tervezésénél van szükség. Ez a követelmény indokolja egyben azt is, hogy a népgazdaság fizi—' kus-szükségletét miért nem fedezhetjük tanárokból vagy mérnökökből* A tanárképzés fizikai isme rét anyagé, nem terjedhet ki a legmodernebb, éppen az érdeklődés homlokterében álló problémák kívánt részletességű tárgyalására; a tanár laboratóriumi isimére tóit elsősorban nem a pontos vizsgálat, hanem a demonstráció és szakkör igényei szabják meg. Ezenfelül a tanároknak feltétlenül kell pedagógiai tárgyakat hallgatni, ami a fizikus számára nem elsődleges fontosságú. A mérnökképzés célga az, hogy már elég Jól körülhatárolt területeken a termelés irányítóiról gondoskodjék. Ebből következik az, hogy a mérnök^szerepe a már meginduló, vagy folyamatban lévő termelésben lesz Jelentős; olyan^feJlesztési feladatok megoldása viszont, melyek magas fokú alapvető fizikai ismeretek állandó felhasználását, esetleg
