Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának ülései, 1959-1960 (HU ELTEL 11.a.3.)
1960. január 5.
Rényi- Alfréd professzor: Ha azt nézzük, hogy'mit -szolnak hozzá az üzenek, akkor a kérdés még bonyolultabbá válik. A’ legideálisabb lenne az egyetem mellett létesíteni üzemekét. Az egyetemi képzést kell közelebb hozni a gyakorlati élethez, pl. legyen ele ctronikus számológépe az egyetemnek, legyen egy .azdasága az egyetemnek, ahol dől ;ozhatnak a:fiatalok. r Császár Ákos professzori ZjJgy"érzem, hogy minden hozzászólónak igaza van, habár mindenki mást mondott. A felhozott érvek meggyőzőek voltak a saját szakjukat illetően. - Ez azt mutatja, hogy szakonként kell megnézni a problémát, engedjük meg a szakembereknek, hogy a saját szakjuk hallgatóira* vonatkozó javaslatot ők tegyék meg. A matematikusok számara az a helyes, ha'a fizikai munka semmiképpen sem jelent hosszabb kikapcsolódást.' < Vadász hlemér -professzor; — —— —. .....------? Vé leményeim szerint tulmegyünk a célon, ha részletmegoldásokkal foglalkozunk. Az alapelvvel mindnyájan-egyetértünk, hogy az nagyon hasznos szükséglet lesz a jövőben* Válasszuk szét a kérdést először határozzon a Kar abban a vonatkozásban hogy magát az alajf- elvet helyesli-o, elfogadja-e, szükségesnek tartja-e. Részletmegoldások tárgyalása nem ennek az egy vitának a célja és az eredménye kell legyen. A kivitel az illetékes felettes hatóságok keretében kell megoldódjék, mi csak véleményünket és tanácsainkat mondjuk el, d^, ezen túlmenően is hajlandók leszünk segiteni. Abban egyet kell értenünk, hogy mindén szakra vonatkozóan általánosítani1 kell és a megoldás nein lehet más, mint az egyetemi.felvétel e- lő.tt kell elvégezni a munkát? függetlenül az egyetemre pövési szándéktól. Nem szabad a nehézségektől megijedni, né. lamentáljunk ; a nehózségek.miatt, meg kell oldani és meg is fogjuk oldani ezt a kérdést. Igen súlyos kérdés a reform minden tárgyra0 vonatkozóan. Véleményem szerint nem szükséges a középiskola' reformjának az ismo*4 rete, mert nem az a cél, hogy azt-tanitsük, amit a középiskola.ta- nit. Az egész szakma anyagát 4-5 év alatt elsajátítani senki sem tudja. Súlyos probléma lesz a mennyiségi és minőfeégi munká meghay tározása. Az ismeretanyag állandóan fejlődik és ebből' adódik aztán az, hogy ismeretanyagot adunk a^ minőség rovására. Az ismeretanyagot megfelelően kell tudni kezelni es szakmai szeretetre hivatottságra kell tudni nevelni k gyerekeket. Nem helyeslem7 a nagy megkülönböztetést és a túlzott kihangyulyozását annak, hogy "pedagógus". Nem merüli: fel senki részéről az, hogy pl. mit’ csinálunk azokkal, akiket nem szabad nehéz fizikai munkára beosztani. Simonovíts Istvánná docens: Az egész reform tárgyalásának az a célja, hogy az egyetemi oktatás: az élethez közelebb kerüljön. Eddig csak egy oldalról néztük meg a kérdéstj a termelőmunkában való részvétel szempontjából. A másik részről, hogy milyen szakembereket, milyen tanárokat bocsátunk ki, arról nem volt szó. A végzett hallgatók p'aha3zkÖdnák, hogy nem tudják megállni a^ helyüket kellő módón a középiskolában. Kérem, hogy a twvábbiakban erre nagyobb figyelmet fordítsanak. Minden szaknál másként merül fel a termelőmunka problémája. A javaslatban feltétlen legyen benne a matematikusok indokolt problémája. Biztos vagyok benne, hogy a felsőbb szervek ezt'figyelőmbe fogják venni. ■— 6 ¥>
