Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának ülései, 1958-1959 (HU ELTEL 11.a.2.)

1959. július 9.

Java a 1 a t

zt

iaP

.n

■it

.éi

jillagászképzés rendszeresítése és a Qsillagászati Tanszék fejlesztése tárgyában#

Kívánatos, hogy lehetővé váljon karunkon csillagászok,rendszeres képzése. Közismert tény, hogy üagyarországon a szakképzett csillagászok tekintetéhen jelenleg fennálló káderszükséglet olyan csekély, hogy Önálló csillagászati szak létesítése nem indokolt; ezért csillagászok szakmai képzése csupán olyan formában rendszeresíthető, hogy egyes egyél szakos hallgatók számára lehetővé tesszük ezen szak fellett a csillagász szaknak, mint második szaknak az elvégzését.

Azt jav solom, hogy ilyen csillagászképzésben egyetemünk fizika-, geofizika és mat emetika-fizika szakos hallgatói vehessenek részt.

A csillagászképzés órarendi keretét a következőképpen javasolom megállapítani:

A III. és a IV, félévben heti 2 óra, az V. és a VI. félévben heti 4 óra, a VII. és a VIII. félévben heti 3 óra, a IX. és a X. félévben heti 6 óra, végül a XI, és a XII. félévben heti 18 óra. A kellő Csillagászati ismeretanyag hiánytalan előadását ugyanis a heti óraszám túlzott felemelése, vagy egyes fontos fizikai kollégium elengedése nélkül csak úgy lehet megvalósítani, hogy a hallgatók az ötévas kurzus elvégzése után még egy hatodik évűt töltenek az egyetemen kizárólag C3ill-,0ászati .tanulmányokkal és gyakorlatokkal, dehogy ez a körülmény a hallgatókat visssariassza a csillagászati szakra való jelentkezéstől, kívánatos volna, hogy a jelentkezők a hatodik éy folyamán egy bizonyos segélyezésben részesüljenek, hogy ezáltal

3. megélhetés gondjai alól mentesüljenek; miután évenként csak egészen kis számú hallgatóról /l-2 fő/ van szó, ez nem jelentene jelentékenyebb költségeket.

Az ór rendi keret kitöltését a következőképpen javasolom:

A III, és a IV, évben egy propedeutikus csillagászati előadás tartandó a csillagászat iránti érdeklődés felkeltése és ébrentartása céljából; ennek a kollégiumnak a Naprendszer és a Tejútrendszer deskriptiv ismertetésén kívül a szférikus csillag,ászát, az asztrofizika és a Qztellárasztronómia alapfogalmait kellene felölelnie.

4z Vf és a VI. félévben heti 2 óra szférikus és praktikus csillagáé" fizat, azonkívül heti 2 óra égi mechanika /a Pöld forgásának elmélete/. A VII. és a VIII, félévben heti 3 óra égi mechanika /a bolygók heringese/. A IX. és a X. félévben heti 3 óra égi mechanika /hold- ciméletok/ és heti 3 éra aztrofizika /a csillagok belső szerkezete Cs stabilitása/. A XI. és a XII. félévben heti 3 óra égi mechanika / forgó testek egyensúlyi lakzatai és az árapály elmélete/, heti 4- óra asztrofizika /ebből heti 2 ora a csillag-ős a bolygó atmoszférák fizikája és heti 2 óra a diffúz anyag fizikája/, heti 3 óra Cztellárusztronómia és fund .mentális asztronómia, heti 2 óra kozmológia, heti 2 óra rádiócsillagászat, heti 3 óra kozmogónia és heti