Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának ülései, 1958-1959 (HU ELTEL 11.a.2.)
1959. február 26.
I Petjük a Kar oktatóinak segitését - elsősorban politikai és ideológiai vonalon - a pártunk és kormányunk célkitűzéseinek megvalósításá- I pn* Pártszervezetünknek csak tanácsadói és javaslattevő joga van az I állami szervek és a helyi egyetemi szervek és azok vezetői felé* Te- I d a dékán, a dékáni hivatal, a tanszékvezető professzorok felé* álláspontunkat és céljainkat tehát elsősorban meggyőzés utján kivánr HUk megvalósítani* A jelentéstervezet 11 oldala a dékán, a dékáni hivatal és a pártvezetőség együttműködését méltatja. Valóban ez az p&yüttmüködés jó és gyümölcsöző és ugygondolom, hogy a pártvezetőség, I® az egész pártszervezet jó támogatást nyújt a dékánnak és a dékáni lvatalnak, feladataik végrehajtása során* Nem lehet ezt elmondani még p tanszékek ve^e^ését és a tanszékek munkáját illetően. Ezen a téren az elmaradás! elsősorban természetesen mi vagyunk felelősek és a kö- dkezőkben ezen a téren kivánunk a legtöbbet tenni* Szeretnénk, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy a pártvezetés és a tanszékek pzetői között gyümölcsöző együttműködés alakuljon ki. Nagy feladato- d állit elénk pártunk és kormányunk, a művelődéspolitikai irányel- ek, Én kérem a Tisztelt Kari Tanácsot, hogy a maga részéről szintén egye xatg lehetővé a jó együttműködést, mert enélkül a kitűzött feladókat nem fogjuk eredményesen megvalósítani. Ezekről a feladatokról dány szót. Itt csupán három kérdést szeretnék érinteni, ahol a legtöbbet kell tennünk mindenek előtt. Nevelés kérdése. A művelődéspoli- ^kai irányelvek kiemelik mint egyik legfontosabb feladatot az ifjúság p^xista szellemű nevelését. Ez nem egyszerűen a marxista tárgyak oktapsát jelenti, Ez feladata egész szakoktatásunknak, a hallgatók mate- P^lista, természettudományos szellemben való nevelése, ilyen erkölcsű Rátartásra való nevelése. Egy olyan oktatási légkör kialakítása a pron, amelyben az itt eltöltött idő alatt a hallgatók világnézetében ^pduiat áll be a materialista, a természettudomány alapján álló . lágnézet felé. Ezt csakis akkor tudjuk elérni, ha a szakoktatás minS *ind területén Ilyen szellemű a nevelés és erre külön gondot f rdit en oktató._Nagy felelősség van rajtunk - és pártszervezetünk vélej^bye szerint-egyik fő feladat a közeljövőben a nevelés terén tapasztalná lemaradás megszüntetése. A másik ilyen probléma amit fel kivá- 0lC vetni -ez a szakoktatás és a gyakorlat kapcsolata. Oktatásunk igen esetben nem eléggé felel meg a -gyakorlat követelményeinek, pl. a p^árszakosok képzése nem mondható megnyugtatónak, ezen a téren - nem oktatjuk őket, amire a legnagyobb szükségük van. Szakszempontból n® fokozott figyelmet kell forditani véleményünk szerint. A harcik és utolsó kérdés amit most fel kivánok vetni - ez karunk szociá- P3 helyzete. Kétséget kizáróan a kar szocialista jellege- kialakitávan olyan feltétle is, hogy a munkás-paraszt hallgatók tanulmászínvonalát maximálisan emelni, elsősorban jó munkás—paraszt tana— M -t, kutatókat nevelni. Ugyanis itt van a hiány, hiszen 214 értelmiéi hallgató van, amikor 266 munkás és csak 33 paraszt hallgató van.- 'be p v * ■ ■ * - ........ — s háttérben az értelmiségi. Nem hiszem, hogy volt valaha ilyen arány jetink oktatói közül mindössze 57 a munkás-paraszt a 257 közül es ami >> elszomorító, hogy a lo6 tanársegédből pedig 19 munkás és 7 paraszt, gyakornok között egysem munkás-paraszt. Ezeket a problémákat mint
