Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)
1956-09-26 kari tanácsülés - 1./ A kari munkaterv megvitatása - 2./ Pályázati ügyek - 3./ Javaslat a Tanulmányi Érdemérem odaítélésére
№- ад azaloki Lambert szerint (ialántai előtt kellene rámutatni hibáira, üzt megtehetné a dékán vagy ha Galán- tai nem tartja a dékánt elég tekintélynek, mutasson rá ualántai hibáira a rektor, Javasolja, hogy Kis Aladárral is mielőbb közöljék az ügyében elfoglalt álláspont indokait, hogy nyugodtan tudjon tovább dolgozni. Incze Miklós jelenti, hogy miután a bizottsággal beszélt, Kis Aladárral közölte ezeket. Banner János véleménye szerint kari ügyekben a legfelsőbb forum a dékán; más dolog a hivatalos ífőru- mok kérdése, Kern tartja szerencsésnek annak felvetését, hogy vajon a hivatalát három éve x± betöltő dékán tekintélye elég sulyos-e ahhoz, hogy egy ilyen, egészen a becsület határán járó dologban meg tudja mondani a véleményét egy ж megtévedt etebernek, ' -incze ciklus krájs megemliti, hogy I. Tóth Zoltán dékán annakidején "visszahallotta”, hogy Galántai úgy nyilatkozott róla, hogy egy I, Tóth Zoltán nem fog neki kultúrpolitikát csinálni. Az OM erre is figyeljen fel. Targa János dékánhelyettes szerint Galántai az egész pályázat lebonyolítása során nem egészen korrekt módon járt el nemcsak a karhoz tartozó, hanem az egyetemi, sőt a legfelsőbb csúcsokig nyúló személyekkel kapcsolatban sem. Galántai a pártbizottság előtt feltárta véleményét az üggyel kapcsolatban: 1./ Nem tartotta kielégítőnek pályázata elutasításának indokolását ás azzal vitába szállt, 2./ bejelentette, hogy úgy érzi, hogy ellene bizonyos fokig boszorkányüldözés folyik. A pártbizottság élesen elhatárolta a két kérdést: leszegezte, hogy neki nincs beleszólása, nem tudja és nem is kívánja megítélni, hogy Galántai áx oktató ás tudományos munkája eléri-e az adjunktusi szintet, ellenben tekintettel arra, hogy Galántai a pártbizottság tagja, a pártbizottságnak, ha valamelyik tagjával szemben politikai jellegű problémák merülnek fel, joga és kötelessége azokat megvizsgálni. A párt- bizottság ezen az alapon hozott létre egy bizottságot Beér János, Szamosi Géza és Willert Andor elvtársakból, hogy a kérdésnek ezt az oldalát vizsgálja meg, ami azonban semmi körülmények között sem érintheti a kérdés másik oldalát. Elvileg, jogilag, formailag a rektornak jogában áll bizonyos kari határozatokat vagy javaslatokat nem terjeszteni az egyetemi tanács elé, itt azonban többről van szó. Egyrészt a rektor nem látott világosan a Galántai-ügyben és tekintettel arra, hogy a szakbizottság véleményében erőteljesebben is rá lehetett volna mutatni bizonyos oktatási problémákra, indokoltnak tartotta a kérdés alaposabb megvizsgálását. Hogy az egész dolog nem került az egyetemi tanács elé,annak bizonyos fokig a rektor jóindulata is az oka, mert nem akarta Tóth Ede pályázatának kellő mederbe tereié-