Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1956-07-14 kari tanácsülés - 1./ Prémiumok kiosztása - 2./ A Rákosi ösztöndíjakra vonatkozó pályázatok elbírálása - 3./ A különböző tanszékeken meghirdetett pályázatokkal kapcsolatos beérkezett pályázatok elbírálása

ehhez csak kát dolgot szeretnék most röviden hozzátenni. Az Qjgyik dolog az, hogy nem egykönnyen vállaltam el az ebben a bizottságban való részvételt, illetve vezetését, mert voltak bizonyos aggályaim és a bizottság munkája során ezek az aggályok valóra is váltak. Úgy gondoltam, az a leghelyesebb, ha olyan elvtárs lesz a szakbizottság elnöke, aki eleve egyetért azzal, hogy Galántai elvtárs mint pályázó el is nyerje ezt az állást. Varga elvtárs azt mondja, hogy ez nem helyes, in tökéletesen tudatában vagyok annak, hogy igazi pályázatnál mi a helyes és ж mi' nem helyes, tudatában vagyok annak is és én igyekeztem megtanulni а XX. Kongresszustól azt, hogy a tények gondos elemzése alapján Ítéljünk, de tudatában vagyok annak is, ho^y nálunk ezek a pályázatok nem olyanok, hogy akkor merülnek fel személyek, miután már a pályázatok a Mixet* hivatalos lapnak meg jelent ele.

Varga János dékánhelyettes elnök: Sajnos!

I n c z e Miklós: Sajnos, de igy van és ha igy van, figyelembe kell venni. Én végül azért vállaltam el, mert tudomásom szerint Lederer elvtársnő ném vállalta, nem volt jobb elnök, mint én ennek az ügynek szolgálatában.'

_ Másik megjegyzésem más érdemi jellegű. Az az egyéni véleményem, hogy adjunktussá valakit a kar csak akkor javasolhat, ha vagy a tudományos munkássága már a kandidátusi szinten van, a szintet azért hangsúlyozom, mert nem feltétlenül fontos, hogy a kandidátusi fokot el is nyerje, de a szint fontos. Egy másik eset is van, amikor még a szintet nem üti meg, majd eléri, de az oktató-nevelő munkájában .olyan előrehaladást tesz és általában úgy látja el a munkáját, hogy azon a réven alkalmas adjunktusi állás elnyerésére. Ezt azért kell ebben az esetben elmondani, mert szerintem az a helyzet áll fenn, hogy Galántai elvtársnál még, mint ezt a javaslat is megmondja az indokolásban, ez a kandidátusi szint a tudományos munkában egyelőre még nem mérhető le, nincs meg. A másik kérdés tehát a döntő: Galántai elvtárs oktatónevelő munkája, amellyel kapcsolatban pedig komoly kifogások merültek fel és ezért volt kénytelen a szakbizottság halasztó érdemű javaslatot tenni.

Szigeti József: Azt szeretném csak' mondani, hogy egyetértek a bizottság javaslatával és azzal a tartózkodó magatartással vagy inkább x várakozó magatartással, mert, az a benyomásonrpclraggc Galántai elvtárs tevékenységéről 'általában Í3 ás mondjuk igy legalábbis régebbi tudományos koncepcióiról, hogy nagyon benne volt ezekben a különböző szektás elképzelésekben és olyan ember volt, aki ad abszurdum vitt bizonyos dolgokat.

Talán engedjék meg, hogy ezt egy rövid példán megvilágítsam. Nem vagyok történész, de bizonyos kapcsolatba ke- tültem vele mint a Társadalmi Szemle szerkesztőségének a tagja. Kértem Galántai elvtársat, hogy írjon egy recenziót. Meg is kaptuk ezt a recenziót, amelynek egyik fontos vagy legfontosabb kritikai szempontja az volt, hogy Aranyosai elvtárs túlértékeli* a elméleti tudatossáxgát és ez nagymértékben sérti Rákosi elvtárs tekintélyét.