Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1956-04-29 kari tanácsülés - 1./ Feladataink a XX. kongresszus tükrében - 2./ A kabinettagság és a hallgatók tudományos munkájának kérdései - 3./ Hegedűs Viktor II. éves aspiráns beszámolója munkájáról

- зо/ъ ici Г ej te nem, hogy miféle szemlélet áll e mögött és hogy így jó politikai munkát lehet-e végezni. Nem hiszem, hogy személy szerint én lettem volna ebben hibás.

A felülvizsgálattal kapcsolatban Ladányi elvtárssal értek egyet, annak egész rendszere volt hibás. A hibákból profitálni kell ott, ahol az oktatás tartalmilag helytelen.

Barelc elvtárs felvetett egy kérdést az újkori egyetemes tanszékkel kapcsolatban. Meg kell őt nyugtatnom és a kari tanácsülést, hogy ez a kérdés rendezve van, az államvizsgákon csak 1943-ig kérdezzük a levelező hallgatókat, a nappali hallgatóktól pedig csak azt öt témát követeljük meg, amiről ők előadást kaptak, ezek közt is vanhak olyanok, amelyek csak 1948-ig mennek. Napjainkig megy Kina, de azt meg is lehet követelni, mert ebből előadás volt.

Csak érintem azt a kérdést, hogy Ladányi elvtárs joggal vetette itt fel a munkás-rparaszt származású hallgatók kérdését. Nagyon fontos kérdés és ezt a jövőben megfelelően kell kezelnünk, mégpedig nem valahogy úgy, hogy szekták alakuljanak ki, hanem lényegében úgy, hogy a munkás-paraszt hallgatókkal éppen olyan komolyan foglalkozzunk, mint minden hallgatóval, tehát nem mint valami speciális csoporttal, hanem érdemben és jól kell foglalkozni a hallgatókkal ás akkor az a munkás-paraszt származású hallgatóság, amely a többségét teszi ki a hallgatóknak, egész biztos, hogy jó kiképzésben fog része sülni, ha ez jó módszerekkel történik, de nem valami különös, speciális módszerrel, ami nincs is, amit mindig ki kellett agyalni. Ez valami egészen furcsa dolog.

A keretszámok országos problémát tükröznek, tehát aligha lehetnek hibásak ebben a vonatkozásban a tanszékek.

Ladányi elvtárs is itt nagyon helyesen utalt arra, hogy bizonyos esetekben kivételt lehet és kell tenni. A minisztérium munkájában, amelyet sok vonatkozásban jónak tartom, a fő hibát abban látom, hogy merev, nem hajlandó kivételeket tenni, ahol kell és lehet. Ez is országos probléma, mert az több területen az országos politikában i3 voltak olyan hibák, hogy túl mereven támaszkodtunk dolgokhoz, azt gondoltuk, hogy nem lehet kivételt tenni, pedig sok esetben lehet kivételt tenni, akár felvételről van szó, akár másról. I.

I. T ó t h Zoltán dékán: Azt hiszem, egyetértenek azzal, hogy zárjuk le a vitát. Eeredetileg kissé részletesebben kivántam к reflektálni a felszólalásokra, de végzetesen elmúlt az idő, már dél van, úgyhogy engedjék meg, hogy csak egy-két kérdés korül csoportositsam mondanivalóimat .