Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)
1956-04-29 kari tanácsülés - 1./ Feladataink a XX. kongresszus tükrében - 2./ A kabinettagság és a hallgatók tudományos munkájának kérdései - 3./ Hegedűs Viktor II. éves aspiráns beszámolója munkájáról
15 - 2o* „ ь Mondotta annakidején, hogy nagyon sokszor előfordul, hogy a szemináriumi dolgozatok magasabb színvonalat képviselnek, mind a pályázatok. Felveti Banner professzor, hogy nem érkezett-e el^az ideje annak, hogy ezt is figyelembe vegyék? A diákköri munkákért • alig egy-két jutalmat lehet kiadni, ellenben az ott elhangzott jő dolgozatokat be kellene venni a pályázatok közé* A külföldi utazásokat szintén nagyon fontosaknak tartja, már az általános Művelődés szempontjáből is. Nem látja biztosítva, hogy & régész hallgatók ftogyan jutnak hozzá ilyenekhez. Bár a régész hallgatóknál nagyon fontos, hogy már hallgató korukban kijussanak külföldre, - minthogy az egyetemen nagy csomó tanársegéd és adjunktus van, aki sohasem volt még külfölden, fontosabbnak tartja, hogy az oktatásban résztvevők menjenek külföldre /népi demokratikus országokba,,a Szovjetunióba/, mert nemcsak oktatásról, hanem tudományos munkáról^is van szó. Az aspiránsok sem jutnak kikül- földre. Ezek kiutazását is fontosabbnak tartja, mint azt a különben nagy örömmel üdvözölt lehetőséget, hogy az ifjúság is kijusson, mert felülről lefelé kell haladni. A professzorokról most non beszél, de megemlíti, hogy sok docens sem volt még külföldön. Barek István teljesen egyetért azzal, amit Incze elvtárs a kari tanácsülések álláspontjának honorálásáról mondott: a tanácsülésen elhangzott x*ontos jamaslatok nyomatékos képviselete szükséges , az OM felé,^ugyanakkor az OM tájékoztassa a kart megfelelő formában és kellő időben arról, hogy az itt elhangzott javaslatokkal mennyiben ért egyet és mi történt azok végrehajtása érdekében. Az elmúlt időszak nem szolgálta a szabad vélemények kibontakoztatását , hiszen sok volt a pusztába kiáltó szó és éppen ellenkező határozatok születtek, mint amit a kar egységesen képviselt. Pl. az egyszak-kétszak kérdésében a karnak eleg következetesen képviselt álláspontja volt, mégis ezzel ellentétben álló határozat született. Hasonló a helyzet az ötéves képzéssel, és ma sem lehet tudni, milyen stádiumban van ez a kérdés. Nem viszi előre a kezdeményezések^kibontakoztrtását, ha az emberek gom kapnak időben tájékoztatást arról, hogyan haladnak előre a dolgok. így nem érzik az emberek, hogy az itteni tanácskozásoknak komoly értelmük van. Megemlíti, hogy a kar különböző területein folyó munkát /pl# középkori magyar történelemoktatás stb./ bizottságok vizsgálták meg, de még nem tudjpk, hogy mit állapitottak meg. Helyesebb ha az OM inkább csak egy-egy területet vizsgál meg, de azt alaposabban. Bizonyos kérdések eldöntésében az eddiginél inkább kellene a karokra támaszkodni, bizonyos kérdéseket a kar hatáskörébe kellene utalni. Pl. mégiscsak az ókortörténeti tanszék jobban tudja megállapítani, hogyan kell a hallgatót szakosítania, mint a minisztertanács. Az eddigi merwvség máris odavezetett, hogy nevezett tanszék nem tud megfelelő utánpótlást nevelni. Úgy,látja, hogy a párttörténeti vissgák tekintetében nem kielégítő álláspontot foglalt el az OM* Egy kicsit úgy fogták fel ezt a kérdést, hogy a párttörténetnek két utolsó fejezete problematikus, egészében vége azonban a párttörténet minden további nélkül alkalmas arra, hogy a hallgatók belőle megfelelően államvizsgázzanak*
