Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1954-01-28 kari tanácsülés - 1./ I. Tóth Zoltán dékán beszámolója az első félév eredményeiről, hiányosságairól, a második félév előkészítéséről. - 2./ Székely György dékán-helyettes beszámolója csehszlovákiai tanulmányútjáról

г vészesebb hibákat nem követett el, az annak tulajdonítható, ho у mindenütt jóakarattal, se, it készeéggel találkozott. ü j helyzet­ben, egy reform előkészítésének korszakában sok-sok szervező, leg­többször kampány$Llegü feladattal kellett birkózni, hevés megálla- oodottság'volt és a mindeimaoi feladatok után kellett szaladni. Decembertől kézdve a kari vezetés egy kissé msgsz kült: a dékán­helyettes elment Csehszlovákiába, azután a dé án ment szabadság­ra és essz most összesen három hónapig felváltva lesznek szabadsá­gon, u.ryho у né. у és fél hónapon keresztül a kéri vezetés egy sze­mély kezében lesz. Ez is megnehezíti a munk't. i kéri vezetésnek egyik hibája az volt, ho у viszonylag kevés kap­csolatot tudott fenntartani a tanszékekkel 5s azok dolgozóival. • Д kari vezetés készséget mutatott arra, ho у foglalkozzék ilyen rérdásekkel és igyekezett közelíteni a tanszékekhez, s amikor a tanszékek közelítettek,- ál többet^ is közelíthettek volna - kéz­séggel rendelkezésre is állt. Ez a készség és rendelkezésre állás azonban nem elegendő, mert sokkal aktiv bban kellett volna a kari vezetésnek a tanszékek és az Oktatók problémáival foglalkoznia. lér rosszabb ©helyzet a’hallgatókkal való kapcsolat terén. A min­denné oi - többnyire adminisztratív jellegű - elfoglaltságok ás a sok értekezlet köz tt igen kevés volt az érintkezés a kari vezetés és a hallgatóság kö: 'tt. Igen kevés volt ág a foglalkozás az egye­temi oktatás kérdéseivel. Viszonylag eleget, de ég mindér nem ele­get foglalkoztunk a módszeri kérdésekkel, ami érthető, mert hiszen a módszertani alakulás korszakában vagyunk ás egy olyan korszakból, amikor a pedagógia, a didaktika kérdései elé é háttérben voltak, fokról-fokra egy olyan id«szak felé megyünk, ahol ezeknek nagyobb megbecsülést tudunk biztosítani. Remélhető, ho у néhány esztendő alatt eljutunk oda, hogy módszerbeli, didaktikai kérdések terüle­tén alkot 'la, is tudunk valamit nyújtani a fels oktatás szárára. Л dékén úgy hiszi, hogy a kari vezetésben nem volt elég ötletesség, mozgékonyság, rugékonyság; a fáradtság bizonyos jeleit lehetett ta­pasztalni. ígér kevés volt a támaszkodás a Dl3s-re, de a Dl Sz­erinte láthat' tlan volt ebben a f lévben - ebben a tekintetben alapvető változást kell létrehozni -, amikor pedig együttműködés folyt valamilyen rendezés terén, feltűnő hiányosságok voltak tapasz­talhatok, pl. a tudor nyos diákkörök szervezése kérdésében, .szeret­né, ha a Dl3z aktivizálódnék és valóságossá válnék. Viszonylag jó* volt a kapcsolat a cárt szervezettel, minden fonto­sabb kérdésben kölcsönösen megtaláltuk egymás felé az érintkezést, de az állami vezetés és a pá rtvezetőség részéről egyaránt háttér­be szorult a politikai munka. írnek oka talán mindkét részről az volt, .о у az adót- esetben, amikor a diákságnak sok nehéz kérdése volt, egy kissé csínján kezdtünk a hallgató 1 el foglalkozni, aminek volt is létjogosultsága, de az az érzésem, ogy túlzásba mentünk, túlságosan vatosak voltunk s szinte semmit sem ősin'ltunk, őst nagy fordulat következett be, egymásután old átak meg a hallgat «ág szociális problémái ás elérkezett az az idő, araikor a hallgat ság felé a politikai munkának nagy lehetősége vannak meg, amelyekkel él­ni kell. I у pl. az uj ösztönéijrendelet na yon sok jót hozott a hallgatóknak, kitün alkalmat ad arra, hogy a hallgatóság felé a munkát intenzivebbé tegyük ás a fegyelmet alakosabban megszilárdít­suk . ы Jó segítséget kapott a kari vezetés a pártszervezettől az idősebb oktatok, a régebbi értelmiség problémáinak oldozgatá ->ban, «melyre- 5 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom