Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1956-01-27 kari tanácsülés - 1./ A kari munka egyes területeinek félévi ellenőrzése - 2./ A káderfejlesztési terv irányelvei

folyamán dolgozhassanak rajtuk a hallgatók. A régi gyakorlat az volt, hogy amikor az egyetem a pályadijakat kiosztotta, akkor kihirdette az uj tételeket is. Helyeslem azt, hogy a pályázaton csak olyan dolgozat vehessen részt, amelyet a diák­körben bemutattak, mert ez a diákkör tekintélyét emeli. Nagyon szeretném, ha a diákság annyit foglalkoznék a diák­körök kérdéseivel, mint amennyit mi foglalkozunk. A dolog úgy áll, hogy diákkörök vannak, mert tanszékek vannak és azok mozgatják a diákköröket. Jöjjön* ez a dolog az ifjúságtól, üljön össze az ifsjuág, tárgyalja meg, hogyan képzeli a maga diákkörének fe* vezetését. Persze nem arra gondolok, hogy kit lehet kigolyózni a társaságból, mert ilyet már láttunk. Jöj­jön ez alulról, mert úgy a nevelő hatása is lényegesen nagyobb, mert a mostani módszer szerint ez oktroj. I. T ó t h Zoltán dékán elnök: Ha nincs több hozzászó­lás, megkérem Szabad elvtársat, hogy szíveskedjék reflektálni a felszólalásokra. • Szabad György: Nádor elvtársnak igaza van, a diák­köri munka jellege olyan, amint ő vázolta. A cél az lenne, hogy a diák tanrenden kivüli tudományos tevékenységét a diák­körben fejtse ki. A lényeg az, hogy a diákköri tevékenység üssön el a szemináriumitól. Erre gondoltam, amikor javasla­taimat megtettem. A megkötés az, hogy a diákköri előadás ne legyen szemináriumi dolgozatok vagy szakdolgozatok repro­dukálása, hanem egy azokon kivüli munka, ami persze kapcsolat­ban lehet azokkal tematikailag. Kivánatos lenne, hogy a diák­ság éltesse a diákköröket, mert akkor a formája is diákosabb lenne, kötetlenebbé válnék, mint ha mi szabjuk meg a kerete­ket. Amíg mi tartjuk életben a diákköröket, addig sok egybe­vágóság lesz benne a szemináriumi munkával, mi nem tudunk mást tenni, mint hogy teret nyitunk nekik, lehetőleg csalét­keket helyezünk el és minden módon próbáljuk az ifjúság fi­gyelmét felhivni ezekre a csalétkekre ás mindarra, ami mögöt­tük van. Heller Ágnes jelezte, hogy kívánatosnak tartaná, ha a diákkörök felvennék a kapcsolatot a tudományis intéze­tekkel és közreműködnének tudományos anyag gyűjtésében. Féló azonban, hogy a diákok ambícióit nem elégítené ki az anyag­gyűjtés. Inkább próbáljuk őket kisebb témák felé terelni, amelyek beleépülnek nagy tudományos tervekbe, s ott a siker élménye teljes lehet számukra, munkájuk nem szükül le az anyaggyűjtésre, hanem a tudományos munka minden fázisán át­haladnak a diákköri munka folyamán. Oroszlán professzor elvtárs felvetette, hogy mikor ala­kulnak át diákköreink egyesületté. Az Oktatásügyi Miniszté­rium ezt meglehetősan homályosan határozta meg, amennyiben előirta, hogy ha egy karon úgy megerősödnek a diákkörök, hogy a diákság képes tanári vezetés nélkül éltetni a diákkörö­ket, akkor meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy egye­sületbe tömörüljenek. Várjuk ezt a pillanatot ás szeretnénk is elősegíteni. A felszólaló elvtársak helyeselték Bolla elvtársnő javas­latát. Külön szeretném megköszönni Banner professzornak azt az észrevételét, amely még aláhúzta ennek a javaslatnak a lépegét, hogy a pályázatokon csak olyan dolgozat vehessen részt, amelyet diákkörök bemutattak. Valóban,fontps. hogy a pályázatok lehetőleg a nyári szünet előtti vizsgák

Next

/
Oldalképek
Tartalom