Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)
1955-11-18 NYIK és TÖK együttes kari tanácsülés - 1./ „A tanár egyéniségének szerepe a nevelésben”
nem elégedhetik meg az egyetemi oktató azzal, hogy egy kérdést kidolgozott és azt többször gépiesen Ugyanúgy előadja, hanem abba folytonosan bele kell szőnie a szaktudomány újabb eredményeit, Emlékezem kiváló professzorokra & mi korunkból, de sajnos, emlékszem olyanra is, aki 1899-ben négyéves rotációban megcsinált egy anyagot és még 1928-ban is ez az anyag került-előadásra. Tehát a szaktudomány irmait még az előadásokon is megnyilatkozó szenvedély szerintem egyike a legvonzóbb, a legfontosabb tulajdonságoknak, A tanár egyéniségét és egész nevelői munkásságát tiszta vil ágnézetnek kell áthatnia. А тогх1а ша-leninizmusnak alkotó an kell érvényesülnie az előadásokon, a gyakorlatokon és a tudományos munkában. így ez által nosságnak hangzik, de hadd emlékeztessek arra, hogy a mi szak tudom nyunk körében mi volt a helyzet közvetlenül a felszabadulás után és mi a helyzet ma. Akkor a felfedezés gyönyörűségével fogtunk hozzá az irodalom újraértékelésének, marxista-leninista vizsgálatához, R ennek lázában nagyon sokszor elfeledkeztünk magáról a témáról, az irodalomról. Sokat citáltunk különböző szak- tekintélyekből, sokat foglalkoztunk történelemmel, de meg- feledkeztünk az irouáL ómról, nem tudtuk, hogy a marxlzmusleniaizmust hogyan lehet alkotó módon felhasználni az iroda< ( lomtörténetben. Ennek időnkint riasztó pelei d voltak a hallgatóság körében. Még, visszaemlékezem, egypir esztendővel ezelőtt elő-előfordult, hogy' ha egy iró életrajzáról, műnk ís- s igáról és annak értékeléséről beszéltek, akkor k« dték azzal hogy kispolgári, középpolgári származású volt és ezt a származást megmagyarázt ík az iró müveiből. Ennyiből -állt a* észté tikai értékelés. Ezen szerencsére már túl vagyunk, sokkal mé-
