Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1955-11-18 NYIK és TÖK együttes kari tanácsülés - 1./ „A tanár egyéniségének szerepe a nevelésben”

№

ni, hogy deduktiv gondolatokat régig tudjak egyezer gondolni, Jobb sin ki fogom ismerni magam az essay-Írod alomban, Jobban ki fogom ismerni magam egy Taine-tanúimdiyban és igy szaporithatn ám a peldrücat. A hatás próbája az, hogy az ösztönző példának тш egy olyan kényszere, amely feledhetetlenné teszi ez emunkra azokat, akik bennünket valaha & felsőoktatásban tanítottak, /lilánk taps,/

Elnök: Mélyen t, Tanáé sülé sl Igazolva 1 tóm azt az előárzetemet, hogy Vil ghy Miklós elviére cikke után Bóka László elvtárstól a tanári egyéniséget illetően

ugyanazon kérdésekről merőben uj dolgokat fogunk hallani

, ' ' ' ■ és merőben igaz dolgokat. Kérem az elvt ársak&t, szóljanak

hozzá, v

Ágoston György: T, T náesülősl Kedves dlvtár- saki Az elmúlt években sokat beszélt nk a közösségi nevelés fontosságárÓKl, Tudatosítottuk, hogy neveaüéei céljaink megvalósításához, a szocialista embert Jellemző közösségi vonások kialakításához elengedhetetlenül szükséges mind & tanári kollektíva', mind pedig a hallgatók к olle* tiváj inak megszervezése, kial.Jcit tsa. Azt hiszem, a szocialista nevelésnek ez a vezető elve ma is aktuális egyetemünkön, mert aligha mondhatjuk el, hogy kielégítő módon létrejöttek volna tan-íri és diák közösségek. Keveset beszéltünk azonban a nevelésnek minden időben legközvetlenebbül, legelevenebben ható tényezőjéről, a nevelő, & tanár személyiségéről és ennek nevelő hatásáról. £íz a közvetlen alaki tó hatás, amelyet a tanár tanítványaira gyakorol, semmikép nem kapcsolható ki a közösségi nevelés- 25 -