Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)
1955-09-08 kari tanácsülés - 1./ A kari munkaterv megvitatása - 2./ A Módszertani Bizottság munkatervének megbeszélése - 3./ A Tudományos Bizottság munkatervének megvitatása
Nem Vayer elvtársx fogja a különböző tudományos munkákat elbírálni, hanem tudományos bizottságokat szervez majd és közli itt a lefolytatott vita eredményét. Amikor egy pontért valaki felelős, ez nem egy személy munkáját jelenti, hanem azt, hogy mennyire tud másokat is aktivizálni, úgyhogy nem féltem Vayer elvtársat. A Tudományos Bizottságnak foglalkoznia kell azzal, hogy melyek azok a tudományágak, amelyeknek müvlése elsősorban az egyetemi tanszékek keretébe való, mint amilyen például a segédtudományok. Ezzel például akadémiai vonalon nem foglalkoznak. Hasonlókép hangsúlyozni kell a tervben az egyetemes tanszékek jelentőségét. Fontos^ hogy a Kar oktatói a Felsőoktatási Szemlét cikkeikkel és egyébként is támogassák, /Lederer Emma: Először is az a cél, hogy meg lehessen kapni a Felsőoktatási Szemlét./ Ezt majd a kari vezetés továbbitja. Az elmúlt évben volt fejlődés ezen a téren. Oroszlán Zoltán kifejezi örömét afelett, hogy a régészeti tanszékek perspektívát kapnak. Sohasem tudta elképzelni, hogy a Magyar Népi Demokrácia törölje a régészetet a történelmi tárgyak közül. A négy évvel ezelőtti vizsgálat során az történt, hogy a bizottság egy hétfői napon elfoglalt egy helyiségét a dékán tudta nélkül és kijelentette: vizsgálat. Soha égy előadásomat nem hallgatták meg. Radnóti elvtárs jött be tiz percre hozzám, közömbös dolgokról beszélgettünk és végül a jegyzőkönyvben az volt, hogy az ókori régészet oktatása kiváló, ellenben a pannóniai kor oktatása határozottan alacsony színvonalon áll. Megjegyzi, hogy pályáját a pannon kor tanulmányozásával kezdte és csak az egyetemen lett klasszika-archaeológus. A pannon kort azután a muzeum legkitűnőbb munkatársai tanították. Meg is mondta Oroszlán elvtársS : hálásan köszöni, hogy a bizottság tagjai - akik a pannónkori régészetet oktatták az egyetemen - ilyen jó véleményt mondtak róla, magukról viszont rossz bizonyítványt állítottak ki, Szóról-szóra igy volt. A mostani bizottságban legyen képviselve minden szak, sőt a népvándorlásnak és a középkornak is legyen külön képviselője, hogy minden irányban meg lehessen a vizsgálatot tartani. Lederer Emma közli, hogy a középkori magyar történeti tanszék ez évi munkatervében szerepel az olvaókönyv, körülbelül év végére elkészül vitára készen. Tanszékünkön a munka nagyon összetorlódott a tanársegédek hihetetlenül megterheltek, úgyhogy csak a jövő félévben tudunk komolyabban foglalkozni ezzel a kérdéssel. Nem tudja, hogy fel kell-e ezt venni a kari munkatervbe. Talán helyes lenne külön pontként felvenni, hogy a tanszékek foglalkozzanak azokkal a hallgatókkal, akiket szakosításra alkalmasnak találnak. Sajnos, a segédtudományt nem tekintik tudománynak, ilyen szakos aspiránsunkat a magyar középkori tanszékhez kellett csatolni. Ezt fel kellene vetni az Akadémia előtt, - Nálunk is az történt, ami a régészeknél, hogy a hallgatók vidékre kerültek. Valami olyasmi lesz itt, mint mondották, hogy először a hallgatókat vidékre kell küldeni, azután lehet felhozni Pestre. Szabad György "tanszéki indítványok" cimü pontot kellene felvenni a munkatervbe, hogy ha valamelyik tanszéknek év közben felmerül egy vitajavaslata, azt be lehessen iktatni a tervbe. - Megjegyzi, azzal még nem mond sokat a munkaterv, hogy a munkás-paraszt hallgatókkal behatóbban és mélyebben kell foglalkozni. A bevezetőben az áll, hogy a diákkörök munkája fejlődött. Hát ez nincs teljesen igy. Kifogása van az V/8. pontban a "segítik" szó
