Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1955-03-26 kari tanácsülés - 1./ A tantervkészítés alapelveire vonatkozó rendelettervezet megtárgyalása - 2./ Az országos rektori-doktori értekezlet beszámolójának ismertetése - 3./ A honvédelmi oktatás kérdései

ZZ и

2.

zése olyan mértékben rontotta le, hogy ezen a téren a legsúlyosabb bajok vannak. A két tagozaton nem lehet asonos követeiményeket tá- masztani. Ebben a félévben — folytatja - kellő súllyal felA-etet tu a, hogy az évfolyamdolgozat területén a levelezőkkel szemben komoly követelményeket akarunk támasztani, ami közöttük a legnagyobb riadalmat keltette, abban reménykednek, hogy a tanszékek az utoleo pillanatban majd lemondanék erről a magasabb követelményről. A ml évfolyamunkon jelenleg a hallgatók 60 fr-л még nem vette ki évfolyam- dolgozatát, pedig a határidő május X. Л levelezőknél a dolgozat jó elkészítéséhez n«n elegendő segítség az, amit egyéni konzultációkon lehet számukra biztosítani, ezenkívül a levelezőknek félévkőzben nincsenek olyan foglalkozásaik, ahol be lehetne vezetni őket a dolgozat— és referátumkészitéв módszereibe. Evvel kapcsolatban a fakultativ szemináriumok beiktatásának kisérlete sem járt sikerrel: az első időpontra senki sem vállalta, hogy elkészíti dolgozatát.

Ezen a téren a segítés minden módját meg kell próbálni, de véleménye szerint még két foglalkozással sem lehet a hallgatóknak megfelelő módszereket adni az évfolyamdolgozat elkészítéséhez, a levelező tagozat jelenlegi lehetőségei nem elegendők arra, hogy a levelezőkkel szemben ugyanolyan követelményeket lehessen támasztani, mint a nappaliakkal szemben. Ezt a kérdést újból alaposan meg kellene vizsgálni«

.4 tervezet csak az elméleti órák számának maximálásáról beszél« ki - folytatja Barek elvtárs - azt javasoltuk, hogy ez történjék meg am in évfalyamnn a szemináriumi órákra nézve is, hiszen a túlsók szeminárium szétforgácsolja a hallgatók munkaidejét,- emellett más állandó készülést is figyelembe kell venni. A hallgatók készülnek a szemináriumokra, a referátumokra, és a félév során mással jóformán nem is tudnak foglalkozni. 4 szemináriumoknál sem helyes, hogy a hallgató minden tárgy minden részletéből kötelező szemináriimra járjon és ott referátumokat készitáén, üa a tervezet arra irányul, hogy lehetőleg minden szemináriumon osztályozni kell, lelkiisme— Tétlenség olyan hallgatókat osztályozni, akik tudását szemináriumi munkájuk alapján nem lehet jól elbírálni. Inkább kesesebb szemináriumra járjanak a hallgatók, de ott tényleges munkát végezzenek.

A tervezet az óraszám tekintetében az eddigiekhez képest semmi lényegesen újat nem tartalmaz. Az I-II. évfolyamon a kötelező óraszám szám most 31» amihez még a honvédelmi képzés járul; a tervezet szerint ebből ^0+3*33 óra lenne« Bem helyes, hogy még mindig ilyen magas óraszám szerepel a tantervkészítéssel kapcsolatban.

Incze Miklós tanszékvezető docens előtt nem egészen világos a tér- vezeiTTeá Farija helyesnek, hogy az Ш, amikor a tantervkészítés alapelveinek kidolgozását kezdeményezi, olyan általános elvi megállapításokat tesz, mint amilyenek a tervezet bevezetésében vannak. Kern tartja helyesnek a tervezet nagyon széles megvitatását. ..к alap- elvek ugyanis nagyon közérthetők, e egy szükebb, de hozzáértő testület alkalmas lenne ezek kialakítására, s azután - ha az alapelvek valóban jók - a tervezetet saétküldenék в aztán ezen az alapon el lehetne készíteni a tanterveket, a kari tanácsülésen most tulajdonképpen nem az alapelvekről folyik a vita, hanem a konkrét kari problémákról, a tervezet elvi bevezetője az oktatók lebecsülését jelenti, nincs rá semmi szükség. Valóban szükség van a tantervkészítés kidolgozására, egységesíteni kell a dolgokat, az Oá valami újat akar bevinni az eddigiekbe, az eddigi kötöttséget lazítani akarja s ezért "megideológizálja" az egészet s tervezet elején felesleges és az oktatókat sértő megállapításokat tesz. A EV határozatára utalva rámutat, hogy elsősorban eddigi eredményeinkből kell kiindulni, márpedig nem a tudományosság hiánya jellemzi az utóbbi