Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1954-02-08 kari tanácsülés - 1./ I. Tóth Zoltán megnyitja a kari tanácsülést és válaszol a legutóbbi ülésen elhangzott felszólalásokra - 2./ Kari kultúrmunka kérdései

hallgató’'. műveltségi szinvonele emelésének e. .yik legfontosabb eszköze a nyelvtudás emelése, mely téren mn mindig elé, szomorúak az 11" •oto-., V ne javult el é a helyzet, r.ert .réti ét őriben nem lehet megtanulni valamely idegen nyelven szakkönyvet olvasni - mérnedig ez a cél - s ez név ösztönöz nyelvi továbbtanu- lésra. Az osztályozás elsősorban arra legyen figyelem'el, milyen készséggel fora it az illet, szakkönyvet, A tanársegédek és aspiránsok nyelvi oktatására - amit pedig tovább kell fokozni - a Karnak nem volt pénze, az Akadémia pedig ezt nem irezte feladatának.

Véleménye szerint az igazi tudó шуоз és szakmai nevelés súlya a szemináriumokon van, ezért kéri, uo у ezeket lehet leg fejlett és taoasztaija^^e^zessék, főké poén ela 'ven és az ravizs a cl itt

A két kardosak a m vészettőrt énéten van meg .az azelőtt proszemináriumnak nevez tt;által"nos ismereteket ad bevezetés, amely ott nagyon j 1 bevlt. nézete szerint ez megér az els fívben heti egy or t.

Ladányinak az oktatói fegyelemmel kapcsolatban mondott szavaira reflektálva rámutat, ho у a kisebb létszámú tanszékeken, mint a régészet és a m'veszett őrt é ,et, ahol se mi segítség nincs és rettenetesen na у a túlterhelés, na az oktatóknak választaniok kell, hogy az állami fe<gye et tertpák-e be - ol, no у eíküldjenek e, у kimutat st - Vagy ed lg az előadásra készüljenek-e fel tisztességesen, akkor az Oktatói munka mellett szavaznak. Ilyen tanszékeken persze a tudó ányos munka folyton rosszabbul áll.

.egemliti, uo, у tanszéké., van olyan tanársegéd, aki már tudományos minkét tett közzé, el adást tartolt s rossza a besorol sa. éri az eset megvizsgál őse is a sérelem orvoslás t.

Qyonl - tyás t-nszékvezet dooens, fel ózza, ogy tudó áss szerint az e y-ké" évvel ez el ott végzett esti ta ozatos hallgatók között kivételszámba men ek azok, akik tanári vagy tudó ányos 'ellegíi elhelyezkedést kaptak, mig legtöbbjük megmaradt ré-i munkahelyét, va у olya murr ahelyen működik, amelynek semmi köze sincs egyetemi végzettségükhöz. de ez valóban i у V"n, az CM-ne к fel kellene vetnie egészen ■ felelősen, hogy jogunk. v«n-e ahhoz, hogy fejlett embereket 4-p éven át nappali komoly áll sa'- mellett kite y‘íík ilyen túlterhelést jelentő oktatásnak, amihez kedvük és tehetsé fik van, de azután a min sztérium nem tud számukra végzettségüknek megfelelő elhelyezkedést biztosítani.

iátem tud egyetérteni Ladányinak olyanf le kijelentésével, no у a Karon a túlterhelést fetisizálják és az nem objektiv t'inét. Véleménye ezerint ez igen komoly probléma és különösen a fiatal oktatókra nézve veszedelmet jelent, na e yetemi munkával és szemináriumokra , előadásokra való hészüléssel annyir" túl vannak tériéivé, no у I ■ zán tudó lányosnak nevezhető munkával nemigen tudnak foglalkozni, :bb 1 származik, hogy vannak olyan taniree ;dek, akik csak 1-t éves lemaradással tudják szakdolgozatukat 1készíteni. nézete szerint ez anyagi kérd is. hozz ell nyúlni ehhez n nrob- 1V óhoz és a státuszállások szaporításával least ezen se iteni.

„v- .cisá/siv.«',.