Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)
1955-02-19 kari tanácsülés - 1./ A félévi vizsgák értékelése és a második félév feladatai
2 m A hallgatók munkáját - azon kívül, hogy az oktatók valamivel jobban dolgoztak, mint az előző évben - кщу az uj ősztöndijrende 1 et nagymértékben serkentette és bár a fegyelem elég laza volt, a hall gatók az elmúlt félévben mégis komolyabban dolgoztak, mint az előző évben, illetve^félévben.szerény szinvonalemelkedés megmutatkozik pl. a tudományos munkákban is. A vizsgaátlag emelkedésének második okaként a liberalizmust lehet megemlíteni. A kar ellen többízben hangzott el az az észrevétel, hogy itt még mindig élénk liberalizmus uralkodik s a 4.1^'félévi vizsgaátlagbol valóban úgy tűnik, hogy a karon jelentős liberalizmus van. А I.évfolyam vizsgaátlaga 4.21, a TI.évfolyamé 4.16, a III.évfolyamé' 4.o4, а XV.évfolyamé 4.o4. Az osztályhatokon belül elég lényeges különbség mutatkozik a kollégiumi vizsgaeredmények és a gyakorlati jegyek között, amennyiben az utóbbiak átlaga magasabb. Kérdés, hogy ez jobb munkát jelent-e ,vagy pedig az osztályzásban mutatkozik különbség? Végső fokon osztályzásbeli különbség eredménye is az, hogy a gyakorlati jegyek átlaga, magasabb. A vizsga- eredmények és a gyakorlati jegyek átlaga ávfolyamonkint a következő: I, 4.14 és 4,j>o, II, 4.o8 és 4.27, XII. 4.ol és 4.o9, IV, 4,05^83 4,ol, Az, hogy а IV,évfolyamon a gyakorlati jegyek kivételképpen alacsonyabbak, mint a vizsgajegyek, arra mutat , hogy ott a szemináriumi értékelésben komolyabb követelmények nyilvánultak meg, szigorúbban osztályoztak,a szakszemináriumok megítélése reálisabban és szigorúbban történik. Általában a két felső évfolyamnál a dékán érzése szerint nagyobbfoku szigorúság és realitás állapítható meg, A múzeumi gyakorlatoknál elég кош yen esnek tail az osztályzáson, talán^nehézségekbe is ütközik az osztályzás és igy - nem akarván igazságtalanok lenni, - inkább felfelé kerekítenek. ‘ Kéri az illetékes tanszékeket, hogy ilyen külső gyakorlatoknál is hívják fel az osztályozók figyelmét arra, hogy a hallgatóknak nem egyedül az érdekük, hogy minél magasabb osztályzatot érjenek el. Az első két évfolyam adatait a felső két évfolyam adataival összehasonlítva, a szemináriumi osztályzatok és a vizsgajegyek térén egyaránt emelkedés tapasztalható az alsv évfolyamokon a", elsőkhöz képest, de különösen szembetűnő ez a gyakorlati jegyeiméII természetesen nem véletlen, hogy a két kategória között bizonyos különbség van az értékelésben. A két alsó évfolyamra ugyanis már szigorúbb követelmények alapján történt a felvétel, itt tehát bizonyos kivételektől eltekintve jobb az emberanyag. Ez a különbség bizonyosf'oku realitásra mutat, de nem látszik teljesen indokolni * a jegyekben mutatkozó különbséget. Kérdés, hogy hol van a liberalizmus! Az igen magas osztályzás nem a főkollégiumok és elsősorban nem a történelmi főkollégiumok területén, hanem más tárgyaknál mutatkozik, igy a latin eredményeknél. Itt is bizonyos különbség teendő, mert a testvérkartcl nyert latin oktatok valóban -liberálisabb an osztályoztak, mint a kari latin oktatók: pl.jPan olyan csoport, ahol tiszta ötös'az eredmény, pedig az illető hallgatók latin tudására méltán panaszkodnak azok, akik figyelik őket. A latin nyeli/- tanulása terén egyáltalában nem állunk jól, a jegyek átlaga mégis nagyon szép eredményt mutat. Tehát kétségtelenül van - liberalizmus s ezt feltétlenül meg kell szüntetni. El kell érni, hogy egyrészt a latin nyelv oktatása, másrészt az eredmények elbírálása egységes szempontok szerint történjék. A liberalizmus további forrásai elsősorban a nyelvészeti és irodalomtörténeti szemináriumok, ahol/más mértékkel mertek a munka megítélés ben s az eredmények a reális színvonal fölé emelkedtek. Liberalizmus található a művészettörténeti oktatásban is. Ennek oka, hogy itt a külső oktatók kévéabbé ismerik a kari problémákat
