Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1954-12-18 kari tanácsülés - 1./ Vizsgakérdések - 2./ Bejelentések

Wo gyakori toknál nagyon bőkezűen osztogatja az ötösöket és ez elég ahhoz, hogy öt tizeddel megemelje az átlagot. Nem ritica, hogy egy" csoport mind a tizennyolc tagja ötöst kap. Vonatkozik ez a szomszéd karon folytatott gyakorlatokra különösen, például a latinra is. A magyar nyelvészeti szemináriumon 60 közül 55-nek van ötöse, ötnek van négyéfse. A történeti szemináriumokon nincsenek ilyen eredmények. Ezeken keresztül lehetnp a liberalizmus látszatát leküzdeni. Egyes tanárok, akik eddig is nagyon helyesen fokozták a követelményeket, most gondolkoznak, hogy nem kellene-© még fokozni, ugyanakkor aiáok, akik liberálison oszt lyoznak, továbbra is megmaradnak emellett. Egyjnás' közt beszéljék meg. Egyes szemináriumok eredményei közt ugyan­azokkal a hallgatókkal héttizedes különbség van, azt hiszi, ez nem reális. Legyen meg a "jó" osztályzatnak is a tekintélye, ne csak a' jelesnek. Politikai gazdaságtanból olyan hallgató kapott ötöst, aki­ről mindenki tudja, hogy nem képes erre. Ugyanakkor a Tudományegye­tem c. lapban mint példát hozták ki. A gyakorlati jegyek emelik az átlagot,g vizsgák többsége nagyon reális és fokozatosai emelik a követelményeket. В о r z s á к István megjegyzi. Kékes elvtárs őt kevéssé' vádol­hatja liberalizmussal. A kari tanácsülésen a kirívó eseteket leg­többször túlságos tapintattal név megemlítése nélkül kezeljük. Mond­juk meg, hogy ki volt az/4*<hatvan hallgatónak 101^-ban ötöst adott, beszélni kell a fejével, itt más orvosság nincs, mert ha eltűrjük, tikkor még 25 évig fog ötöst adni, vagy még annál jobb jegyet is keres a tudatlanság honorálására. Tavaly is szerepeltek a Tucbmányegxyetem ben olyan hallgatók, akiknek képe láttára a hallgatók igen elcsodál­koztak. Ki a felelős remefck ezért? A vizsgafegyelem nemcsak az oktatókra, hanem a hallgatókra is vonatkozik. A vizsgáztató megjelenik a pontos időben és a vizsgázók másfél óra múlva kezdenek szállingózni. Jöjjenek be a hallgatók, hallgassák a vizsgát, nem fog nekik ártani, ne osszák be magukat . f élóránkint.- 5 ­Helyesnek tartja azt a javaslatot, hogy a latin nyelvi gyakorla­tokat ne kültagok vezessék, hanem olyanok, akik közvetlenül foglal­koznék egyéb óráikon is a di,lkokkal. A hallgatók panaszkodnak, hogy középkori latinságra tanítják őket és ezzel nemlétező latin tudásukat eleve tönkreteszik. Legalább az első éves latin ok*tatás történjék klasszikus anyagon. Oláh József megemlíti, több karon az a helyzet már, hogy a latin oktatást is az idegen nyelvi lektorátus vess i szárnyai alá, hiszen a nyelvoktatásnál helyes módszerekre van szükség, hiába ismeri valaki a latin nyelvet, ha nyelvoktatással sohasem foglalkozott. Úgy is meg lehet oldani a dolgot, hogy a lektorátusra kerüljön latinnal" foglalkozó pedagógus. Nálunk kimondottan latin szakos a lektorátuson nincs, de a másik szakon van. Tavaly határozatot hoztunk, hogy a tanulmányi osztály a vizsgá­zókat abban a sorrendben Írja ki, ahogy a hallgatókkal ebben ä tekin­tetben megállapodott, az első 8 órakor jön, a másik 3 óra £0' perckor és igy tovább és ha a hallgató nincs jelen, ez fegyelmi vétség. Amit itt általában Kékes elvtárs mondott a gyakorlati jegyekre, az az oroszra nem vonatkozik, a harmadik évfolyam gyakorlati vizsga­eredmény átlaga 3.82, valamivel a kari átlag alatt is van, azért alatt mert a hat legjobb hallgató később vizsgázik. Ezekkel együtt a kari át lagot éri el. Minden tanfolyamon akad egy-két

Next

/
Oldalképek
Tartalom