Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1954-02-08 kari tanácsülés - 1./ I. Tóth Zoltán megnyitja a kari tanácsülést és válaszol a legutóbbi ülésen elhangzott felszólalásokra - 2./ Kari kultúrmunka kérdései

- 8 ­и itteni fiatal munkatársakat, akik eddig passzívan viselkedtek. Felmerült, hogy a programotokat minden tanév végén tanssékenkint felül kelx vizsgálni, s a szerzett tapasztalatoknak és az újabb tudományos kutatásoknak megfelelően egyes részeikben módosítani kell. különösen nehéz ez a kérdés á régészet és a művészettörténet vonalán, mert ezeknek a tárgyaknak nincs programmjuk, ami elsősorban az OM hibája, mert e szakok küszöbön állá tantervi ^ódositására volc tekintettel nem sürgette e programmok kidolgozáát. Banner János professzor kijelenti, hogy benn van* a programija több mint-egy esztendeje, ős á többit azért nem ész it ette el', mert az elsőre mindeddig nem kapott választ. Oroszlán Zoltán professzor leszögezi, ogy ő i3 beadta progra-.-.inját, Ladányi Andor utal arra, hogy ezen a téren a programmvita azért nem tört nt meg, mert nincsenek előrehaladott állapotban levő tankönyv- kéziratok, s a tananyag kialakítása terán majdnem semmi sem történt. Több tanszak közös vitája más témákból is szükséges lehetne, mint­hogy а ТВ javasolta két téma nem tekinthető teljesnek. Az újkori tör­ténetet tanító 4 tanszék pl. megvitatná a néptömegek történeti szere­pének bemutatását az újkori tört net tanításában, különös tekintettel a munkásmozgalom történetére, Ebből mindenki annyit valósit meg, amennyit lehet, de nem szabad ezeket a kérdéseket teljesen elhanyagol­ni. Meg kellene javítani az oktatók ideológiai oktatásának színvonalát. Elmondja, hogy résztvett egy.ilyen konferencián és az nem sokkal ma­radt az l.éves egyetemi tanulókörök színvonala alatt. Az Oktatási Bízottзб^Хфх^^езеп meg kellene javítani. Rámutat, ho.y az LzKP Központi Bizottsága 1936-b n határozatot hozott arról, hogjr tudományos kutatómunka nélkül főiskolákon lehetetlen specialistákat képezni. Ha az egyetemen nem folyik* alkotó elméleti és tudományos munka, ez dogmatizmuot, vagy emirizmust és az oktatá­si munka gyengébb színvonalat vonja maga után, szemin ár iumon és elő­adáson egyaránt, Lanner professzor múltkori felszólalására megjegy­zi, hogy az OM álláspontja szerint a Programm nem az előadás, hanem a tananyag programmja, azokat az ismereteket rögzíti, amelyeket a hallgatóknak a vizsgára előadásból, jegyzetből, tankönyvből és iroda­lomból feltétlenül meg kll tanulniok, tehát az előadónak nemcsak joga, hanem kötelessége is kutatásai alapján egyes** részeket rész­letesebben ismertetni, ..ás részeket megrövidíteni, utalva a jegyzet­re vagy az irodalomra, binkovics István igy is járt el előadásában. Az eioaáás is axkotó munkát igényel tehát. Hogy a tudományos munka a karon alacsony színvonalon volt, annak oka, hogy a minisztériumi és a kari vezetés erre nem helyezett súlyt, sőt az OM részéről olyan hangok is hallatszottak, hogy fossz oktató az, aki nincs bent mindennap az egyetemen, hanem kutató, tudományos munkát végez; ezenkívül túlterheltség is volt tapasztalható. Ezen a vonalon most a legtöbb kérdésben javulás műt tkösik, az OM a tudo­mányos munka l ekintetében követelményeket állít fel, a Kar sok ok­tatója volt és van alkotőszabaáságon, s a tanszékek is fejlődtek. A túlterhelést nem lehet mint a tuaományos munka objektiv nehézségét teljesen előtérbe álliteni, fetisizálni. összehasonlítja ebből a szempontból a középkori magyar és az újkori magyar tanszéket, amelyek közül az elsőnek a terhelése valamiivei nagyobb, vezetője két tan­széket és mégis különösen Bolla és Nagy elvtársak komolyabb eredmények. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom