Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1954-02-08 kari tanácsülés - 1./ I. Tóth Zoltán megnyitja a kari tanácsülést és válaszol a legutóbbi ülésen elhangzott felszólalásokra - 2./ Kari kultúrmunka kérdései

vonalon te. jesen gerincnélküli. felszólaló decemberben kisér etet tett arra, hogy a tudományos Bi ákkörökkjel egyetemes történeti vonatkozásban megbeszélést folytasson arr°l, hogy a-túl*'ált alános tornák helyett megfelelő témákat válasszanak. Véleménye s; érint hiába deklaráljuk, hogy a diákkörökért a tanszék, ill. a tanszékvezető a felelős, ennek vagy valamiféle szervez ti formáját ke, lene biztosítani az autonómia köiü lhatárolásával, vagy pedig kellő előkészítés után a tanácsülés eléx kellene hozni ezt a kérdést komoly megvitatásra. 1. zete szerint mai formájában semmi jé sem jön ki az egészből.

"em helyesi, hogy pl. a IV.éves Soés 'Julia Ady történelemszemléletéből készít szakdolgozatot, és ugyanakkor "A fasizmus uralomrajutása ILmetorsz ágban" cimü témát dolgozza ki. A tudományos ülésszakot halvaszületett gondolatnak tartja, mert nem lehet j^l megszervezni és nagy igénybevételt jelent, viszont helyesli’a tanácsülésen való aspiráns-beszámoló, gondolatát, kifogásolja az ujtipusu előadások megvitatását, mert a speciális к rdéseket nem leh t itt megvitatni, minthogy szakonkint mások, a közös kérdések pedig mindenki e. ott ismeretesek. Véleménye szerint a je^zetvita nem a kari ülésre tartozik. A Kulcsár-jegyzet megtárgyalását szintén nem helyesli, ahelyett újat kexlene imi, e ha bi. óig os részét akarják megvitatni, az történjék Szegeden, mint Ladányi javasolja, a komoly és alapos ^atógxgyx jegyzet megvitatásából azonban további haszon származhatnék. Végül megje yzi, hogy mindazt helydőli a dékáni programból, amit felszólalásában nem kifogásolt.

Ladányi Andor előrebocsátja, hogy az elmon dán dókban magánvéleményét nyilvánítja, majd les ögezi, hogy az előző félévben az oktatás színvonala jelentékenyen emelkedett a Karon, amiben komoly része volt a külön fakultás felállításának, a'három uj tanszéknek és a módszertani kabinetnek, valamint az uj oktatóknak. A módszertani kérdések terén különösen az ujtipusu szemináriumok utján értünk el eredm - nyékét, de hibakant hozza fel, hogy az elmúlt félévben háttérbe kerültek az elvi-tartalmi kérdések, márpedig ezek megvitatása nélkül a metodikai kérdések sem о Ihat ók meg, A szemináriumokon az önállóságra való növelés azt is jelenti, hogy a marxizmus-leninizmus alkalmazására, a történelmi materializmus kezelésére kell- megtanítani a hall utókat. Az elvi-tartalmi kérdések háttérbes; orte asa azért is fextünŐ, mert a júniusi párthatározat és kományprogr stem éppen az . elméleti kérdések /a dogmátizmus elleni harc, a néptömegek törté-ne- lemformáló szerepe, stb.^/ el őt érbe áll it ás át kívánja me<^, s 1953-han a programuvitókban ezekről mégsem i:,en volt szó. A dékán által javasoltak és a reformmal kapcsolatos munkálatok nagy lekötöttséget fognak jelenteni főkép a tanszékvezetők és a szakbizottsági tagok számára; a vitáik zöm,/t tanszéki keretben kellene tehát lebonyolítani.

Az előadás-vitákat a szovjetunióban szélesen, nálunk alig-alig alkalmazzák, pedi;_ pl. ^sigmond -'ászló kijelentette, hogy igényli előadásainak me1 vitatását, mert azokból egy-két év múlva jegyzetet kell írni.

Ami a gyorsíró-kérdést illeti, köztudomású, hogy László János, a hét testvérkor vitairéja túl van terhelve, de valamilyen formában az egyes előadások vitájának gyorsírására a-tanszékeken is szükség lehet, és ugyanez vonatkozik a yegyzetvitákra is. Lzek keretében természetesen csati azokról a je, z et ékről lenne szó, -melyek nem fognak kihalni, nem egyben tankönyvkéziratok és amelyek helyébe jövőre nem kerül szovjet tankönyv, nzert gondoltak a Kató-jegyzetre, esetleg a népi demokráciák történetének jegyzetére és a K.lesár-jegyzet harmadik részére, amelynek a vitáját véleménye szerint helyesebb lenne Budapesten megtart íi. A Történettudományi Intézetben megvitatandó magyar történeti tankönyvkéziratok vitájába minél jobban be kel vonni az