Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)
1954-07-30 kari tanácsülés - 1./ Áttekintés és mérleg az elmúlt évi munkáról - 2./ Következő évi munkaterv megbeszélése
I kétségbe a jószándékot, de a jészándék magában tevés, bizonyos tapasztalat kell hozzá, hogy a jószándék jót is eredményezzen. Véleményem szerint a párttörténeti oktatás megítélésében az államvizsgák tapasztalatai nem megfelelőek, mert ezek a hallgatók a párttörténetet az 1952/53* tanév második felében kapták, amikor még pártunk központi vezetősége részéről ezek az előadások el sem hangzottak. A harmadik évfolyamon pedig bár a magyar párttörténet tanulásában nagy hiányok vannak, mégis komoly eredményekre is tekinthetünk vissza. Minden elfogultság nélkül merem állitani, hogy általában magasabb színvonalon áll a hallgatók párttörténeti képzése, mint ami a pártfőiskola vizsgáin és a DISz főiskolán tapasztalhatunk. Például olyan nehéz kérdést sikerült megoldani, amit nem láttam sehol sem megoldva: a magyar párt küzdelmeinek összekapcsolását a nemzeti küzdelem egészével. A hallgatók igen pozitiven látják a párt küzdelmeit, amit sok intézménynél sajnos negatívan látnak a sok probléma miatt. Véleményem szerint nem eléggé átgondolt dolog, hogy a magyar párttörténet tudományát, amennyiben már kezd tudománnyá válni, mechanikusan az SzíC/b/P történetének tudományával vetik össze. Az SzK/b/P története a leninizmus alapjainak, kialakulásának története. A mi pártunk története, még ha ennek a tudománynak kialakulása sokkal haladottabb fokon is lesz, ezt soha nem adhatja, sőt a mi pártunk igen tiszteletreméltó és nehéz, bonyolult küzdelmeinek egyik sajátossága az volt, hogy az elvi kérdések nem voltak eléggé élesen felvetve, kidolgozva, ami összefügg sok különböző problémával, helyi sajátossággal. Általában nem lesz soha az a szerepe a magyar párttörténetnek, mint az SzK/Ъ/Р történetének, amely különálló tudomány jellegét megadja és elválik a Szovjetunió történetétől. A magyar xpárttörténeti kutatások mindössze 4-5-6 évre tekinthetnek vissza.Ma még nem tart ott a magyar párttörtg^et, hogy külön diszciplína legyen. A harmadik érv, hogy szétválasztjuk a nemzeti történetet és a párttörténetet. Amennyire szükséges, hogy a párttörténet külön kutatás tárgya legyem, annyira nem szabad a történészek képzésében a kettőt különvágni, mert ez arra vezet, hogy az összefüggést nem tudjuk megmutatni. így a magyar történet előadásánál hiányzik majd a kölcsönhatások megmutatása, hogyan hatott az uralkodó osztály harca a munkásosztály harcaira és viszont, a munkámsosztály küzdelmei hogyan befolyásolták az uralkodó osztály^politikáját. A szempontok nem lesznek egységesek. A szakbizottság nem minden tagja volt az elkülönítés mellett. Ladányi Andor: Itt volt egy ülés, amely javasolta, amikor a marxizmus oktatásáról volt szó. Kató István: Van egy ilyen káros kettéválasztó irányzat. Zsigmond László: Kató elvtárs átesik a másik végletbe. A nemzeti történetből nem lehet kiiktatni. Ladányi Andor: Senki sem akarja. Zsigmond László: A párttörténetnek megvannak a maga belső problémái és ennek tisztázása a mi viszonyaink között lehet egy speciálkollégium feladata. Az a tendencia, hogy elválasszuk a nemzeti történettől, elvileg helytelen. Hiba az, hogy nálunk egyelőre nem a magyar nemzet történetét tanitják, hanem a munkás- mozgalom történetét ehhez egy kicsit hozzácsapva a nép történetét. Ezért nem demokratikus a mi tanításunk, hanem szocialista, sőt kommunista történettanitás. Lehet, hogy 1848-nál még nem igy van, de 1918-tól felfelé tulajdonképpen az egész ország bonyolult sokrétű összetételének megfelelő történelem tanitása helyett a- 27 -