Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1954-07-30 kari tanácsülés - 1./ Áttekintés és mérleg az elmúlt évi munkáról - 2./ Következő évi munkaterv megbeszélése

I kétségbe a jószándékot, de a jészándék magában tevés, bizonyos ta­pasztalat kell hozzá, hogy a jószándék jót is eredményezzen. Véleményem szerint a párttörténeti oktatás megítélésében az államvizsgák tapasztalatai nem megfelelőek, mert ezek a hallgatók a párttörténetet az 1952/53* tanév második felében kapták, amikor még pártunk központi vezetősége részéről ezek az előadások el sem hangzottak. A harmadik évfolyamon pedig bár a magyar párttörténet tanulásában nagy hiányok vannak, mégis komoly eredményekre is te­kinthetünk vissza. Minden elfogultság nélkül merem állitani, hogy általában magasabb színvonalon áll a hallgatók párttörténeti kép­zése, mint ami a pártfőiskola vizsgáin és a DISz főiskolán tapasz­talhatunk. Például olyan nehéz kérdést sikerült megoldani, amit nem láttam sehol sem megoldva: a magyar párt küzdelmeinek össze­kapcsolását a nemzeti küzdelem egészével. A hallgatók igen poziti­ven látják a párt küzdelmeit, amit sok intézménynél sajnos negatí­van látnak a sok probléma miatt. Véleményem szerint nem eléggé át­gondolt dolog, hogy a magyar párttörténet tudományát, amennyiben már kezd tudománnyá válni, mechanikusan az SzíC/b/P történetének tudományával vetik össze. Az SzK/b/P története a leninizmus alap­jainak, kialakulásának története. A mi pártunk története, még ha ennek a tudománynak kialakulása sokkal haladottabb fokon is lesz, ezt soha nem adhatja, sőt a mi pártunk igen tiszteletreméltó és nehéz, bonyolult küzdelmeinek egyik sajátossága az volt, hogy az elvi kérdések nem voltak eléggé élesen felvetve, kidolgozva, ami összefügg sok különböző problémával, helyi sajátossággal. Általá­ban nem lesz soha az a szerepe a magyar párttörténetnek, mint az SzK/Ъ/Р történetének, amely különálló tudomány jellegét megadja és elválik a Szovjetunió történetétől. A magyar xpárttörténeti kutatások mindössze 4-5-6 évre tekinthetnek vissza.Ma még nem tart ott a magyar párttörtg^et, hogy külön diszciplína legyen. A harmadik érv, hogy szétválasztjuk a nemzeti történetet és a párttörténetet. Amennyire szükséges, hogy a párttörténet külön kutatás tárgya legyem, annyira nem szabad a történészek képzésé­ben a kettőt különvágni, mert ez arra vezet, hogy az összefüggést nem tudjuk megmutatni. így a magyar történet előadásánál hiányzik majd a kölcsönhatások megmutatása, hogyan hatott az uralkodó osz­tály harca a munkásosztály harcaira és viszont, a munkámsosztály küzdelmei hogyan befolyásolták az uralkodó osztály^politikáját. A szempontok nem lesznek egységesek. A szakbizottság nem minden tagja volt az elkülönítés mellett. Ladányi Andor: Itt volt egy ülés, amely javasolta, amikor a marxizmus oktatásáról volt szó. Kató István: Van egy ilyen káros kettéválasztó irányzat. Zsigmond László: Kató elvtárs átesik a másik végletbe. A nemzeti történetből nem lehet kiiktatni. Ladányi Andor: Senki sem akarja. Zsigmond László: A párttörténetnek megvannak a maga belső problémái és ennek tisztázása a mi viszonyaink között lehet egy speciálkollégium feladata. Az a tendencia, hogy elválasszuk a nemzeti történettől, elvileg helytelen. Hiba az, hogy nálunk egyelőre nem a magyar nemzet történetét tanitják, hanem a munkás- mozgalom történetét ehhez egy kicsit hozzácsapva a nép történetét. Ezért nem demokratikus a mi tanításunk, hanem szocialista, sőt kommunista történettanitás. Lehet, hogy 1848-nál még nem igy van, de 1918-tól felfelé tulajdonképpen az egész ország bonyolult sokrétű összetételének megfelelő történelem tanitása helyett a- 27 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom