Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)
1954-05-17 kari tanácsülés - 1./ A tantervi tervezet megvitatása
Kétségkívül igen erős szelekciót kiván meg az első évre való felvételnél az egyszakosáig. Nyilván kevés hallgatót fogunk felvermi es nagvobb szelekciós lehetőség lesz, félreviszi azonban a kérdést, ha azon gondolkozunk, hogyan lehet a vizsgákat csökkenteni, mert Aehes elvtírsnak nineэ igaza abban, hogy beszámolót- tegyünk a vizsga he- iiróbi» Fz lényedében rontaná meg a dolgot, mert ha egy tárgyat le- hSlIáttak a Öígltók, abból vizsgázni kill. Ha css£ beszámolónak nevezzük, akkor nem tettünk semmit, ha azonban valóban beszámolót tartunk vizsga helyett, akkor kár volt előadni a tantárgyat, es ez visszatérés lesz a szabad bölcsészethez. A vizsgákat pedig nemigen lehel, csökkenteni. Jól, kell szelektálni és komolyan kell venni a kérdést. Szerintem Léderer elvtársnő itt bizonyos fokig fetisizálja a szakdolgozat kérdését, ügy gondolom, hogy amikor mi egyszakosokat akartunk képezni és volt is rá módunk, akkor valóban nagyon ^ontos volt a szákdolgozat. Most tudomásul kell vennünk a helyzet megváltozását és van is itt egy utalás a tervezet végén, hogy szakdolgozat nehezen készíthető,^esetleg csak évfolyamdolgozatot Írjanak" a negyedévesek. A fő kérdés az,f hogy a hallgatók minden tárgyból a lehetőség szerint jól levizsgázzanak, vagy az-e,ahogy Léderer elvtársnő megfogalmazza, hogy a negyedik évben komoly szakdolgozatot Írjanak? A kettő, együtt nem megy. A lényeges az, hogy elsajátítsák az anyagot, szakképzést kapjanak és vizsgázzanak. Sokkal kisebb veszély", ha nem írnak olyan komoly szakdolgozatot, de nem csökkentjük a vizsgák számát, vagy nem helyettesítjük beszámolókkal. Ha a kétszakos Ságot, vagy a másfél-szakosságot bevezetik, ez ki fogja zárni a komoly szakdolgozat készítését. Az önálló gondolkozásra való nevelésnek más eszközei is vannclqpoiiaií: a jó előad ..sok, a jó szemináriumi munka és az elsajátított tananyag alapján való vizsgázás. Én is tudom, Léderer elvt'rsoő nem fogja nekem* azt tulajdonítani, hogy ellensége vagyok a jó szakdolgozatnak vagy az önálló gonaolkozástex- nak, de'ha két- vagy másfél-szakossá^ van, akkor az a lényeges, hogy a hallgatók elsajátítsák az anyagot es levizsgázzanak. Ezen a kereten belül azután azt kell csinálni a szakdolgozattal, ami lehetséges. Az huszadrangú ^kérdés, hogy pont a negyedéven csináljanak szakdolgozatot. Elég baj, ha igy van, de tulajdonképpen lehet azt harmadéven is csinálni. Nem tartom tehát helyesnek a -negyedévet arra ráállítani, hogy csak államvizsga és szakdolgozat legven, s ezért csináltunk olyan bukfenceket, hogy-az egyetemes történetet fejezzük be harmad-' évben. Ez úgysem megy. Ha_ezt alrendszert bevezetik valamely formáké11» akkor a negye o.e vb en is a vizsgák lesznek a legdöntőbbek és nem a szakdolgozat, az a helyzet, ebben a vonatkozásban. Az ált alános tárgyakkal kapcsolatban is van egy megjepyzésem. Egyetértek Hanák elvtárs javaslatával. Ha vari rá mód, akkor az általános xxfe tantárgyakon belül valamit inkább össze kellene vonni, veurv csökkenteni, kivéve a marxizmust. lot megint az a kérdés vetődik fel hogy van-e erre módunk. Azt hiszem, hogy nincs, mert például nem tőlünk függ, hogy a honvédelmet hogyan oktassuk m egyetemen, ehhez nem sok közünk van, ez a Honvédelmi Minisztériumtól függ. xférdés formájában vetem fel a dolgot, de az a gyanúm, hogy rövidebb idő alatt is el lehet sajátítani azt a tananyagot. Léderer Emma: Szó volt róla, hogy csökkenteni lehet. 1. To t h Zoltán; Volt, de maradt a régiben. V ЛП1С 2 ® .Miklós: Egy másik elvi jelentőségű kérdés, en elvben nem érték egyet Ladányi elvtárssal, az, hogy ha a történelem csak
