Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 9.a.1.)

1955-03-23 / kari tanácsülés - 1./ A rektori-dékáni értekezlet anyagának ismertetése - 2./ A tentervkészítési alapelvek tervezetének megvitatása - 3./ A tanszékek összevonása

A kari módszertani bizottság a szakszervezet nevelési bizottságával együtt, majd a szakszervezeti bizottság ülésén foglalkozott a tanterv rendelettervezetével. A SzB. egészében örömmel fogadja és egyetért a tervezet elvi részénél. Valóban szükséges volt a tantervek eddigi zilált helyzetét felszámolni és az évek során újból és újból elkészített ideiglenes tantervek helyébe egy véglegeset állitani, ennek a munkálatait tervszerűen megkezdeni. Ehhez a munkához komoly segítséget ad a tervezet.

Vannak természetesen a tervezetnek olyan pontjai, amelyek nem elég világosak. Illetőleg nem elég konkrétak. Ezeket a kérdéseket igyekezett a módszertani, illetőleg a nevelési bizottság tisztázni.

Az első ilyen kérdés a képzés céljának a meghatározása. A régóta kisértő gondolat merült fel, hogy a bölcsészkaroknak nincs megfelelő profilja. A bizottság úgy látja, hogy a kar képzi azokat a szakembereket, kiknek képzését a karnak el kell látnai. Az itt diplomát nyerteknek el kell sajátitaniok azt az anyagmennyiséget, amely ahhoz szükséges, hogy a tanult tárgy szakembereivé váljanak. Ebből következik, hogy minden szak sajátmaga határozza meg célkitűzését. A kar feladata a szakfember-képzés és a tanárképzés. Elvileg teljesen helytelen a kétféle képzés elválasztása, illetőleg szembeállitása. Kardos Lajos elvtárs úgy fogalmazta meg, hogy a tudományos képzéá, nem csorbítja azt, ha valaki nemcsak ismeri tudományát, hanem át is tudja másoknak adni.

Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a tervezet /bár ilyen formában nem is teheti , mert általános jellegű/ nem tekinti eléggé a tanárképzés célkitűzéseit. A hiányosságok közé minuenesBbre oda lehet tenni. Az eddigi tantervek nem számoltak eléggé azzal a kérdéssel, milyen feladatokat kell hallgatóinknak az általános és a gimnáziumi tanuló ifjúság között iskolai munkájuk során megoldaniok. Készben ez a magyarázata annak, hogy hallgatóinknak egy része az iskolába kerülve, nem tudja megfelelően elvégezni a rá háruló feladatokat.

A második kérdés.a képesitéshez szükséges elméleti és gyakorlati tanyanyag vázlatának meghatározása. Erre nézve a tervezet nem ad Kielégítő javaslatot. Szabó Dénes ehhez a ponthoz a kővetkező megoldást ajánlja: a tervezet szerint lenne:

a/ kötelező foglalkozásokon elsajátítandó tananyag;

b/ ajánlott vagy választható szakkollégiumok keretében megismerendő tananyag;

с/ csupán vizsgaanyag, előédás hallgatása nélkül.

A második és harmadik pont határai elmosódnak és a tanulmányi menetben zavart okozhatnak. Mind a három csoport anyaga vizsgaköteles, tehát mindhárom alcsoport tulajdonképpen egy csoportot alkot. A tervezet