Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 9.a.1.)
1954-12-22 / kari tanácsülés - 1./ Az ideológiai képzés a karon - 2./ Folyó ügyek
-3tovább fejleszteni, ehhez azonban arra is szükség volna, hogy a tanácsülések adminisztrativ kérdések tekintetében tehermentesüljenek. Hasolnlóan szakmai jellegű tanácsüléseket a történeti karraLegybekötve is lehetne tartsni. Az ilyen természetű tanácsülések rendszeresítése megerősítené a Kar oktatóinak igényeit az ideológiai oktatással kapcsolatban is. Kardos Lajos dékánh.: Bár a dékán elvtárs erélyesen rámutatott az ideológiai oktatás néhány nehézségére, a kérdésben 5 még tovább megy: a professzorok jelentős része tiltakozik az irányított tanulás, a kollektív tanulás és a számonkérés eszméje ellen. Ezeknek a profesz- szoroknak meggyőződése, hogy tudományos színvonaluk van olyan magaslaton, hogy maguk is tudnak tanulni, iskolás irányításra nem szorulnak. Meggyőződésük, hogy tudománymüvelésük módszereivel nehezen fér össze a tanulásnak ez a módja. Kardos László professzor: felhívja a figyelmet a fegyelem lazulásának jelenségeire. A kormányprogramra korántsem a fegyelem elvetését,hanem egy újfajta fegyelem kialakításának távlatát mutatja. - Csatlakozik Tolnai Gábor professzor javaslatához a konferenciák vezetése kérdésében. - Megérti Kardos Lajos dékánh. aggodalmait az állami ideológiai oktatással kapcsolatban, de a foglalkozásokat mégis hasznosaknak tartja. A tapasztalat azt mutatja, hogy a konferenciák rendszeréről nem mondhatunk le. Szabó Árpád professzor: megindokolja,miért nem vett részt a szervezett ideológiai oktatásban, megállapítja, hogy az ideológiai színvonalat elsősorban a Kar professzorainak tudományos munkásságán kell lemérni és csatlakozik Kardos Lajos dékánh. aggodalmaihoz. Pelveti, hogy az önkéntesség jelszavát ezúttal szószerint lehet-e értelmezni, svagy úgy kell venni, ahogy sokan а коrmányprogrammot megelőző időszakban értették. Elutasítja az OM köriratában használt "ideológiai egység" kifejezését. Az ideológiai oktatás eddigi formái igazi egység kialakítására nem alkalmasak és eredményesebbnek tartja az egyéni tanulás formáit. Tamás Lajos rektor: a tanácsülések látogatottságának fokozására az egylnT" meggyőzés eszközeit javasolja. - Az ideológiai oktatás kérdésével kapcsolatban hangsúlyozza annak fontosságát, az egyéni tanulás jelentőségét, Szabó Árpád és Kardos Lajos professzorokat pedig arra kéri, hogy kitűnő egyéni tanulásuk eredményét fordítsák a köz javéra olyképpen, hogy elvállalják egy-egy konferencia vezetését. Helyesli a konferenciák vezetésének Tolnai Gábor professzor javasolta módszerét, annál is inkább, mert ilymódon kitünően képzett ^árton- kivüli professzorok is mint konferenciavezetők a konferencia résztvevőinek rendelkezésére bocsáthatnák értékes kutatási eredményeiket.- Megállapítja, hogy a konferenciákból sok esetben ő sem profitált, éles volt a szakadék az úgynevezett "szakmai" és "ideológiai" anyag között. E hiányosságok azonban nem jelenthetnek az ideológiai oktatás felszámolására irányuló tendenciát. Éppen ellenkezőleg, tudományos igényességgel kell fellépnünk és akkor remény van olyan kérdések tisztázására is, amiket például a nyelvészkongresszus nem tudott megoldani. Az igénye8séb kérdésével kapcsolatban kitér Benkő Loránd disszertációjának ügyére. - Meggyőződése, hogy az új szakaszban a Karnak sokkal bátrabban kell a kezdeményezés jogával élnie és az állami ideológiai oktatás kérdését sem szabad közönyösen tekinteniük. - Megköszöni a Trencsényi elvtárs hozta üdvözletét, amelyet valamennyi karral közölni fog. Ortutav Gyula professzor: az állami ideológiai oktatás kérdése komoly téma. Tisztában van azzal, hogy az önkéntesség kérdésében a múltban sok visszaélés történt és idézi ezzel kapcsolatban Farkas Mihály elvtárs véleményét. De ugyanakkor nagyon komolyan figyelmezteti a tanácsülést, hogy a Kar oktató személyzetének tudományos munkásságában és oktatói tevékenységében a marxizmus-leninizmus ideológiája korántsem
