Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 9.a.1.)

1954-12-16 / NYIK, TÖK ÉS ÁJTK közös értekezlete - Aktiva értekezlet Tamás Lajos rektor elnökletével

kahelyék begyűjtése és az egész elosztás befejezése к zött eltelt, az élet tovább folyt és a beosztásoknak kb. }o százalékát meg kellett változtat? !, mert közben -megváltozott a helyzet. Ízért most az idén

ше :kí збтг Íj Щ rrt, о у e zw serit, dink, gyrcyzt a konkrét шиьа- helyekre való kijelölést a me arei, illetve járási tanácsokra fo - juk bízni, másrészt ahol esek lehetséges, ne. ki aér élj ül. be-yegetni a pályázati rendszert. kegkioéréljük feltárni a konkrét munkahelye«* két, amelyek el reláthatél g rendelkezésre állnak, és a hallgatóságnak módjában lesz . izek a pályázatok to ru'-j regesen sok csalódással fegpak járni, mert a jó helyekre sokan foraar. pályázni, a‘ kévé abbé népszerűekre pedig -.evesen. Nem fbg minder, pályázó odafutni, ahova gondolja, de tűi n. az fog segíteni, a nagyjáh'1 látják, hogy milyen helyek vannak. Ezzel a rendszerrel dolyc zott már tavaly a földművelésügyi flnijztérium a tárcái belül és ott ezz el ja: jc eredményeket értek el.

Ноgy reális le yen a beosztás, tehát - amit Hajdú elvtárs шоп ott - ha az elosztó bizottság p. . azt mondja val kinak, hogy egy v:Halat jogügyi oszt -lyársuíK fog kerülni, valóban oda is kerüljön, ezért mi mindig hurcolunk^ de nagyon nehéz a helyzet, mert ez azt jelérti, hogy ni azt ki v énjük a többi minisztériumtól, az egyes izemek- tSl, vállalatokból, Kor.y ne Ők jr.abj -k meg, hogy mely mmkahe ' yre Osztjék b<* ol oz 't,hanem az ele ustó bízottá' . i gyakorlati életben ugyanis ők azt mondják, hogy maguknak akarjak kenntarxani ezt a beosztást, vénát bármennyire én is amellett vagyok, ho у Ich. -flieg konkrét munkahelyekre történjék az elosztás, ezt loo $£-ig nem fogjuk tu-lni me valósit«: i, mert ez bizonyos mértékig ellentétben •áll az élét kívánalmaival* tehát az ut'la os módosítás lehetőségei szükségképpen megvan1--ak. Az Igazságügyi kinisztériumtól én nem vonhatom meg azt„ogot, hogy a jogászt máshova oszthassa be, ha ügy látja, гюуу máa’-.ol van rá szüksége képességei atb. miatt. Azt kell mond. nőm, ho у a tanárok és tanítók tekintetében mi magunk is kénytelenek vagyunk ezt tudomásul venni. Ez velejár az élettel, mz még mindig túlzott centralizáció, itt még nem egészen találtuk meg a helyes utat.

Az az álláspontunk, hogy azokat, akik a tanfolyamokat végzettek közül megállték a helyüket, megszerezték a 8zükséges tudást és műveltei et, ae leéli hagyni a helyükön, a többieket pedig egyetemet végzettekkel keli pótolni. Ezt csináljuk mi is a pedagógusok terti- 1 ten. Nálunk is ram iák gyorstalpaló tanfolyamokon ítkípaett peda-,

• : őgusok, akiknek egy .jelentékeny része ennek ellenére kitünően megáll j a a helyét, mert azóta isralaposan továbbképzi. ma;át, ezeket nyilván nem fo, juk a helyükön bántani, a többieket viszont, vissza keli vinni arra a munkahelyre, amely valódi képzettsé. Űrnek megfelel.

Solti elvtárj felvetette, hegy a jo ászoknál is valósítsák meg, r pgy vidéken töo et kapjanak, letelepedési segélyhez jussanak, Ízzel egyetértek, ezt fel is vetjük, de ez nem az OM hatáskörébe tarcczik.

Az Ok mindent elkövet, ogy minél korábbra kapják meg az egyetemek a munkahelylistákat, de itt komoly objektiv nehéz.*>égek varrnak,

A szabadsághegyi üdülőből - amennyire tudom - e :y éjjeli szanatóriumot alakitünk gyenge- egészségű hallgatók részéve, akik egyetemi munkájuk végzése közben az estét és az éjjelt ott töltik égy Ь onyoa iá n at. Ez sohasem volt üdülő a szó szoros értelmében, сзы£ nea#. ■ éjjeli szan^tár/iüm volt, hanem »szintén gyenge egészségű -allgat'k lakóhelye, indent mérlegelve azonban úgy láttuk, hogy ez erre alkalmasabb. áogyebként sajnos ez nagyon kis intézmény, úgy hogy ta *olról sem elégíti ki az igényt.