Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 9.a.1.)

1954-12-16 / NYIK, TÖK ÉS ÁJTK közös értekezlete - Aktiva értekezlet Tamás Lajos rektor elnökletével

^László/- I6l . V

/hrdey-Gruz/

Máté elvtárs nehezményezték hogy ni .es jogi alapja az orosz nyelvoktatás kötelezővé tételének és régi jogszabályokat idézett, len vagyok jogász, de abban, a tekintetben* hogy ezek a jogszabályok mennyire érvényesek, azt kell mondanom, ho, у mindenesetre a legutóbbi jogszabályok érvényesek az egyetemi oktatásra. Hogy miért tesszük, kőtelezővé az orosz nyelvet, arra arányin., egyszerű magyarázatot tudunk adni; azért, mert jelenleg a szovjet tudomány és kultúra jelenti a leghaladóbb tudóménjX és kultúrát, amely nélkül nem tudjuk megvalósítani azt a célt, amelyet magunk elé tűztünk: a szoeialIzmus építését. Azzal azonban, hogy az orosz nyelv o_-tatását kötelezővé tesszük,^egyáltalában nem akarjuk azt mór. api, bogy e . tudósnak elegendő, ha a magyaron kívül oroszul tud, ózó sincs róla! Azért vezettük be minden egyetemen és karon, fakultativ mólon a különböző nyugati nyelvek tanítását.és határozottan állítom, hogy пега lehet tudós abból, aki le. alább 2-3 idegen velvet пеш tud а 1 tinón kívül. Tehát aki a tudomány terén magasabbra akar törni, annak mindenképpen meg kellmás nyelvet is tanul ia, és lehetőleg meg kell tanulnia latinul is, ín nagyon amellett vagyok -az uj„ középiskolai t liter vek még nem készültek el - hogy a latJn tanítást igen lényegesen kib-vitsük a középiskolában és ezzel kiküszööljük azt a hiányt, amelyről többen szóltak, akikBel teljese egyetértek. Csak megint világosán kell látnunk a korlátolt kapacitást: ha a latint bei ..tjük, ennek valamely pl tantárgy tér kére kell t rt .-rr íe, és itt vannak a nehézségek, amelyekazonb»m nem lekíizdhetet lenek. Azt hiszem, az uj gimnáziumi tant er vekben a latin kellő súllyal fog szerepelni,

Máté elvtárs felvetette a külföldi tanulmányútakat, a kis <at írátlépéseket#: a s^omsteélps orszé .okba valéutazis lehetőségét. Bízok benne, hogy ebben a tekintetben mind nagyobb lehet őség de fognak rendelkezésre állni,

A honvédelmi oktatással kapcsolatban felmérőitekről csak n. yit kívánok mondani, hogy ez a kérdés most van felülvizsgálat alatt, ah- b '1 ■ a szempontból, hogy megfelelő-e a jelenlegi rendszer vagy r'ük- séges-e ennek bizonyos változtatása,

FeJnretet e .áté elvtárs, hogy azoknak, akik tudományos pályára készülnek, rossz a két szakosítás, tehát kvázi a kifejezett, tu '^képzést vezessük be az egyetemen. Es fontos és nem könnyű kérdés, ás nagyon vit tható, hogy vajjon I-II.éves korában eldönthető-e valakit 1, boy tudós lesz és nem fenyeget-e az a veszély, ho у ha valaki már tudósnak határozva el magát és csak tudóskájaésb:аа akar résztvenni, amennyiben 25-3° éves korában kidé ül róla, hogy éysera üti meg azt a mértéket, akkor mit kezdjen, ha nine» tar r i diplomája éh elhelyezkedési lehetősége, lem hiszem, ogy olyan na уon nagy terhet jelent a kétszakos képzés', azzal, . ogy speciális kollégiumokkal a tudósképzést lehetővé te yük, egyetértek. Foglalkozik az C. azzal a kérdéssel, hogy j.ogya oldjuk meg azok problémáit, akik nem kivárt? ak tanárok leírni, hanem csak történészek vagy iro.a- lo mt őrt éi 11szék.

Oláh elvtárs felvetette a fiattásek ár ásót, А коп/шу foglalkozik a pedagógusok fizetésrendezésének kérdésével# tisztában van az~al, hogy a tanároknak és tanítóknak a fizetése t ivóiról sem ^megfelelő, éspedig nemcsak abszolút, hanem relativ értelemben, tehát a meglevő ősszkereten belül sem. Bízom benne, ) ogy ezt a kérdést nem na-