Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 9.a.1.)

1954-12-16 / NYIK, TÖK ÉS ÁJTK közös értekezlete - Aktiva értekezlet Tamás Lajos rektor elnökletével

deje alatt nem tudott ruházkoüni gtb. Ezeket legalább az első Időben átme éti bérpótlékkal hoz á kellene segíteni, heg у egy kiosit exisstenclat teremtsenek maguknak. Az ilyen anyagi juttatások kérdésének részleteivel foglalkozni kellene, A Budapesti Jogi Karon már a következő évtol kezdve a nappali tagozatosok felvételi létszámát valamivel csökkenteni, a két vidéki egyetemen valamivel növelni kellene, mert igy a két vidéki varos tagabb környékén köny- nyebben tudná ellátni a káderszükségletet,

Belátja, hogy amikor a létszámnorma megszületett, az a.íott körülmények között nem lehetett mást tenni, A jogi kar valamivel a mi egyetemünkre megállapított éraátlag alatt van. Az oktatók vizsrra- terhe azonban óriási, kost a félévben /28 vizsgsnapon/ egy tmszék- re átlag 575 vizsga, egy oktatóra pedig 299 vizsga esik, amiben nincsenek benne a beszámolók. így év vébén ez a teher még kb, százzal nagyobb lesz s akkor államvizsgák is lesznek. Egy olyan létszám- norma tehát, amely pusztán az óraszámot veszi figyelembe, bizo- пуоз területeken lehetetlen helyzeteket teremt, kint hogy ez kari specialitás, úgy lehetne ezen segitexdl, hogy a Karra nagyon alacsonyan állapítanának meg bizonyos óraszámot, csak azt nemglehet megcsinálni egy négy-öt кати egyetemen, hogy olyan nagy aránytalanság legyen két kar átlagos óraszáma között, Az. elmondottak következtében a karon eg;-két éves tanársegédeket is-be kell von i a vizsgáztatásba, ^ami teljesen lehetetlen állapot, mert vélemény e szerint a vizsgáztatásnál docensnél alább nem szabad mami. л éogi karon a mostani létszá,.norma hosszabb időre nem tartható fenn. A karról az idén - a 8o e3ti tagozatost nem tekintve - lényegében nem i-egy ki ember, nem csökken a létszám. A jelenlegi létszám és létszámnorma mellett a kar a következő évben uj levelező hall at ék felvételét nem tudja vállalni.

Mindem oktató és hallgató nagy örömmel üdvözli, hogy az GM. nagy súllyal foglalkozik a nevelés módszereinek kérdésével, tapasztalata szerint hibázván a hallgatóság körében a helyes tonui/ági módszer elsajátítása küül is, mert a hallgatók túlnyomó nagjr része nem tud helyesen^tanulni. Széles körben húLlatlan primitívséget tapasztalt az időbeosztás, az anya elsajátításának fő szempontjai, több tárgy egyszerre tanulása körül. Javasolja, hogy az Or. foglalkoznék ezzel a problémával, adjon elvi irányítást. A nem vár felső utasításra, a második félévben kezdeményezni fog ezen a téren, igyekezni fog a hallgatókat ebből a szempontból is nevelni.

krdey-druz 1‘ibor oktatási miniszter: Ami a levelező oktatás problémáját ilietí,' «ála.yhy eivtars hivatkozott a hallgatók nagy létszámara. A létszámkérdést nem érinti az, hogy levelező vary esti oktatás van. bem ^vitás, hogy az esti oktatásban több segítséget kapnak a hallgatók, de Vilagfey elvtárs csak az egyik oldalról vetette fel a kérdést. A másik oldalról^az Cl -be igen sok panasz érkezett be arról, hogy az esti oktatás oly mértékben én ídc'beli- leg kötötten annyira igénybe veszi a hall atókat, hogy semmi idejük sem marad tanulásra. Korábbi levelező rendszerünk szt^rint is az elviselhetetlen teher voltbapa asz. Ízért kell olyan rugalmas módszert kér esni, amely lehetővé teszi, hogy azok a hallgatok, akik кото у pedagó, iái segitséget igényelnek, ezt megkapják, tehát legyenek előadások, amelyek azonban nem kötelezők, viszont azok a ligát ók, akik uyy érzik, hogy olyar fej kttek,,hogy ez nem szükségen számukra, ne vegyék igénybe ezeket az előadásokat. Kötelező vagy neh kötelező problema részben anya i kérdés i3£ az első esetben megfizetjük a vice ki hallgatóknak a konferenciára és el adásra való