Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 9.a.1.)

1955-05-24 / kari tanácsülés - 1./ A tantervkészítéssel kapcsolatos tapasztalatok - 2./ A kar fegyelmi helyzete - 3./ Folyó ügyek

JEGYZŐKÖNYV

Az ELTE NYELV- ÉS IRODALOMTUDOMÁNYI KARA 1955. május 24-én tartott tanácsüléséről.

Napirend:

1. A tantervkészítéssel kapcsolatos tapasztalatok.

Bevezeti: a dékánhelyettes

2. A Kar fegyelmi helyzete.

Előadó: a dékánhelyettes.

3. Folyó ügyek.

Jelen vannak: Kardos Lajos dékánhelyettea, Moravcsik Gyula,

Веке Ödön, Eckhardt Sándor, Ortutay Gyula, Kardos László, Harmattá János, Marót Károly, Trencsényi-Waldapfel Imre, Sőtér István, Turóczi-Trostler József egyetemi tanárok, Sárkány László, Lutter Tibor, egyetemi docensek, -Hollós István egyet. docens,

Ájgoston György egyet.docens, Tamás Anna egyet.adjunktus, Sinka Erzsébet a DISZ--Bizottság titkára, Sallay Géza az Olasz Tanszék részéről, Sz.Kispál Magda az I.sz.Finnugor Tanszék részéről,

Berényi Árpádné a Rektori Oktatási Osztály részéről,Bérezik Árpád az OM. megbízottja, Dallos György adjunktus, Horváth Károlyné a Szakszervezet részéről, Szobotka Tibor kari titkár.

Napirend előtt a tanácsülés elnöke, Kardos Lajos dékánhelyettes kifejezi örömét, hogy az utóbbi időben tudományos életünket számos külföldi utazás élénkíti,, miáltal megerősödnek és elmélyülnek tudományszakjaink nemzetközi kapcsolatai. Üdvözli a külföldi utazásaikról visszatért batter Tibor tanszékvezető docenst, Marót Karoly, Ortutay Gyula, Trencsényi-Waldapfel Imre professzorokat és örömmel jelenti, hogy Kardos Tibor professzor külföldi tanulmányúton tartózkodik. Megnyitja a tanácsülés első napirendi pontjának vitáját.

I. napirendi pont.

Kardos La^os dékánhelyettes összegezi a végleges tantervek előkészítési munkálatairól eddig nyert tapasztalatokat:

1. Bár a felsőoktatási szervek intenciója a hallgatóság túlterhelésének a megakadályozása,a szakbizottságokban az egyes szaktárgyak képviselői részéről gyakran mutatkozott maximális kötelező óraszámhoz való ragaszkodás. Ezt nem tartja helyesnek.

2. Félreértés mutatkozik egy-egy előadás "kötelező”, vagy "nem kötelező" jellegének megítélésénél. A distinkció csak arra szolgál, hogy a tárgy megfelelő elsajátításához szükség van-e kötelező előadás hallgatására, vagy állnak-e rendelkezésre megfelelő segédeszközök, például jegyzetek, tankönyvek, stb. Az eredeti elgondolás szerint a kötelező, vagy nem kötelező jelleg semmi körülmények között sem tartalmazott érték-megkülönböztetést, őzt a szakbizottsági tárgyalások sok esetben nem értették meg. Ugyanígy az előadások kötelező vagy nem kötelező jellegét több szakbizottsági tárgyaláson normákérdésként fogták fel.

3. A Kar minden erejét latba kell vetni, hogy az oktatás legkorszerűbb követelményének megfelelően létrejöjjenek mindí az 1956- tól érvénybe lépő stabil, min« pedig a közbeeső időszakot áthidaló átmeneti tantervek.

4. Sajnálatos módon a szakbizottságok egyes tagjai nem érezték át a feladat fontosságát és így az is megtörtént, hogy a szakbizott. sági tagok meg nem jelenése miatt a Történeti Karon egy szakbizott-