Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 9.a.1.)

1953-11-26 / kari tanácsülés - 1./ Dékáni beszámoló - 2./ Az államvizsgák előkészítésének elvi kérdései - Határozatok, mellékletek

te

Mindezekből az következik, ho^y rz államvizsgái’? ve 15 felkészülés az első évfolyamtól fogva tart. De még hí ennek tudatiban végeztt is tanulmányait a jelölt, a felkészülés akkor is, közvetlenül г vizsga előtt,huzamosabb, zavartalan és feszült tanulást követel. A most lezajlott államvizsgák fő nehézsége az volt, hogy a jelöltek csak a VIII. félévben tudták meg, hogy államvizsgát keÍl tenniök;...az államvizsgák megkezdése előtt nem kapták meg azt a zavartalan tanulmányi szünetet sem, ami még a normális évfolymoknak is szükséges az utolsó felkészüléshez''/^*lsőckt.3zle,IS 53-7-8.313/*

Ennek ellenért az államvizsgák színvonala - a vizsgáztatók többségének véleménye szerint - a rébir< ndsze rü zárószigorla tok színvonala föld emelkedett s ebben a hallgatók becsületes munkája és az előkészítés éraekébvn tett erőfeszítések eredményei egyaránt megmutatkoznak. Nem kétséges azonban, hogy az előkészítés tekintetében még sok a tennivaló.

A most lezajlott államvizsgák előkészítésével kapcsolatos beszámolók eléggé általánosan rámutatnak arra, hogy rz elmúlt iskolai évben az előkészítés későn indult meg. Az lenne r. kívánatos,hoby az előkészítés már г tanév éltjén megkezdődjék. Ezzel szemben a tavalyi évben az előkészítés helyenkénti késedelme következtében о hallgatók az államvizsga-tema tikát csak márciusban, sőt t seténként még később kapták kézhez. Ez természetesen mm volt általános jelenség.

Ha a különböző karokon végzett előkészítési munkákat vázlatosan összesítjük ás pozitívumaikat általánosítjuk, akkor a következő « red- mányeket kapjuk:

Az előkészítő munkát a helyes esetekben a karok vezetősége és a tanszékek a Párt- és DISz-szervezetekkei karöltve kezdték meg.Politikád neve lomunkéval tudatosították a hallgatókban az államvizsgák jelentőségét, azt, hofcy most kell számot adniok, miként éltek azzal a hatalmas segítséggel, amelyet Pártunk ás államunk számukra nyújtott. Rámutattak azokra a nagy távlatokra, amelyek a szocializmus építésének idején a fiatal értelmiség számára nyílnak. Ugyanakkor az rllam- vizsgázó hallgatókat mentesítették minden társadalmi nunkr. alól,hogy erőiket teljesen c viz8bofeládátok megoldására összpontosíthassák.

A tanszékek pontosan megállapították ft laratí. ik-t, több helyen ismételten megvitatták programmjaikat, felülvizbbultak szemináriumi és konzultációs terveiket abból a szempontból, hotoy ezek minél jobban szolgálják a hallgatók államvizsgára való előkészítését.A Bölcsészettudományi Karon például egyik jelentés szerinfe tanszékek úgy segítik a hallgatók felkészülését,hogy r szemináriumok anyagát az államvizsgák tematikájához igazítják. A Karon általában csoportos és egyéni konzultációkat re ndsze re sitettek'f.

A hallgatók felkészülésinek elősegítésére a tanszékek általában államvizsga-felelősökét jelöltek ki, akik a hallgatókat útbaigazították, rendszeresen foglalkoztak problémáikkal,

Eredményesnek bizonyult az az eljárás,hogy efcy tárgyakból 2-3 állrmvizsga-konfertnciát tartottak 20-25-ös csoportokban. Az ilyen konferenciák különösen szükségesnek műtítkoznak azokban az esetekben, amikor az államvizsga anyaga évikké-1 előbbi előadásokban szerepelt és természetesen bizonyos kiegészítésekre szorul a tudományok állandó előrehaladásának megfe lelően.

Helyesnek bizonyult, hogy az államvizsgákra a hallgatók eDyéni tanulási tervet készítettek s ennek végrehajtását s különböző szervek ellenőrizték.

A tanszékek megvitatták az egységes vizsgáztatási módszereket és esetenként a néöy év anyagénak felújítására,rendszerezésére összefoglaló előadásokat szerveztek stb.,stb.

Természetesen uéto sorolni lehetne azokat az eljárásokat,amelyekkel az egyes tanszékek és karok elősegíteni törekedtek az államvizsgára való minél jobb felkészülést Mindezeken túlmenően azonban mafcával az államvizsgával kapcsolatban vannak olyan megvitatásra és megoldásra-2-