Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 9.a.1.)

1953-11-26 / kari tanácsülés - 1./ Dékáni beszámoló - 2./ Az államvizsgák előkészítésének elvi kérdései - Határozatok, mellékletek

Turóczi-Irostler József professzorral közli, hogy a jóváhagyott Programm az OM-ből megérkezett.

Веке professzor javaslatait a kori vezetés továbbítja az illetékesekhez; а IV. éves hallgatóknak juttattandó állami kölcsön kérdésével az OM is foglalkozott.

Ágoston György docens tanszékének kérdéseit a kari vezetés az adott lehetőséghez mérten fontolóra veszi.

2. napirendi pont.

A Békán áttér a második napirendipont megvitatására. Pelkéri a Tanácsülés tagjait, hogy szóljanak hozzá Nagy Sándor elvtárs "Az államvizsgák előkészítésének elvi kérdései" cimü referátumhoz.

Nagy Sándor docens kiegészítésül előadja, hogy a referátumból nem domborodnak ki eléggé az előadásokban nem szerepelt anyagrészek számonkérésének kérdései, a tanári hivatás kérdésének kidomborítása az államvizsgákon, végül a marxizmus-leninizmus konkrét alkalmazásának hangsúlyozása.

Turóczi-Trostler József professzor: a referátum általában jó, de nem konkretizálja a minősítés kérdését; nem domboihtja ki az önállóságra való nevelés kérdését; hem érinti a folyamatos tanulás problémáját; nem szól a tanári munkának az előadásokon megnyilvánuló szinvonalbeli kérdéséről. Javasolja, hogy az államvizsga jelentőségének tudatosításával már а III. évfolyamon foglalkozzanak az előadók. Nehézséget lát a szakdolgozati határidők körül.

Kardos bajos dékánhelyettes nehézséget lát az egész anyagot számonkérő vizsgáztatási módszerben. Szükségesnek tartja, hogy a hallgatóknak megfelelő idejjik legyen a készülésre.

Turóczi-Trostler József professzor: javasolja, hogy a referátumban szereplő "vizsgáztatás módszertana" kifejezés helyett a "vizsgáztatás szempontjai" kifejezés szerepeljen. Javasolja a vizsgák időtartamának szabályozását.

Hollós István docens felveti azt a nehézséget, ami abból adódik,hogy az államvizsgázók évvégi vizsgát és államvizsgát egyaránt tesznek azonos tárgyakból; a szakdolgozatok elkészítéséhez már а III. évfolyamban hozzá kell fogni; szigorúan szabályozni kell a szakdolgozatok beadási határidejét; a hallgatókat pontosan kellene tájékoztatni a vizsga tárgyát képező anyagról. Purcsa állapot, hogy államvizsgán megbukott hallgatók tanári beosztásban működhetnek, mielőtt oklevelüket sikeres pótvizsgával megszerezték volna.

Ágoston György tanszékvezető docens: az államvizsga jelentőségét már azelső évfolyamon hangsúlyozni kell; az államvizsga tematikában bizonyos koncentráció elveit kellene végrehajtani; legalább négy heti vizsgakészülési időt javasol; javasolja, hogy az államvizsgák június végéig fejeződjenek be és egyébként is a tanév beosztás módosítását tartané szükségesnek.

Eckhardt Sándor professzor javasolja, hogy а IV. éves hallgatók elhelyezéséről csak az oklevél megszerzése után történjék döntés; helytelennek tartja, hogy а IV. éves hallgatók a II. félévben gyakorolnak, mert ez nagy tanulmányi kieséssel jár.

Tolnai Gábor professzor szükségesnek tartja az államvizsga fogalmának pontos elvi tisztázását; az egyhónapi készülést kevésnek tartja; az államvizsgán preciz anyagtudást és önálló gondolkodási képességet tekintené a minősítés mértékének; ezért nem tartja helyesnek az előre kidolgozott államvizsgatematikát, hanem a vizsga irányelveit kivánná leszögezni.

A dékán közbevetően rámutat azokra a nehézségekre, amelyek az államvizsgán megbukott hallgatók elhelyezésével kapcsolatban mutatkoznak és közli a tanácsüléssel, hogy a rendelkezések értelmében az ilyen hallgatók csupán ideiglenes munkavállalási engedélyt kapnak.