Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 9.a.1.)

1953-09-18 / kari tanácsülés - 1./ A dékán beszámolója az 1952-53-as tanév eredményeiről - 2./ Javaslat az államvizsga rendelet módosítására - 3./ Az ideológiai oktatással kapcsoltos rendelkezése megbeszélése - 4./ Az Újságíró Tanszéken meghirdetett állásokra beérkezett pályázatok megvitatása - Határozatok, mellékletek

MÁSOLAT

Felsőoktatási Minisztérium» Budapest„ V.Szelay-u* 10-14. Telefon: 129-430* - 855-1/1953. Tud.Egy*

Az államvizsga, illetőleg diplomaterv megvédése minisztertanácsi határozat' végrehajtása'~a tudományegyetemeden.

1. / A II.T. IO32/1952. /IX.2?./ sz. határozata értelmében az 1952-53-as

tanévtől kezdve egyetemi és főiskolai oklevelet csak az elhallgató kaphat, aki államvizsgát tett, vagy diplouatervet készített és azt sikeresen megvédte. ^

2. / Az államvizsga díjtalan.

3. / Az államvizsga letétele Állami Vizsgáztató Bizottság /továbbiakban: AoV.Ba/ előtt történik.

Minden karon, főiskolán legalább annyi Á.V.B.-t kell szervezni, ahány- féle szakképesítést ad a kar,. főiskola. Az azonos szakképesítést szerző vizsgázók nagy száma esetén /he az államvizsga időszak előírt ideje alatt egy államvizsgabizottság a hallgatókét levizsgáztatni nőm tudja, több Á.V.B.-t kell szervezni.

Az Á.V.B. elnökét a rektor /egykaru egyetemnél a o.ékán, főiskolánál igazgató/ javaslatára nevezi ki a felsőoktatási miniszter. Az A.7.B. elnökök személyőre 3 hónappal az államvizsgák kezdete előtt kell javaslatot tenni.

Az Á.V.B.-nak az elnökön kivül 2-4 tagja van. /Professzorok, docensek, a szakminisztériumok által megbízott szakemberok stb./Az Á.V.B. tagjai közé -ha különben nem tagjai a bizottságnak- esetről-esetre meg kell hívni az egyes tárgyak vizsgáztatóit. Ha a vizsgatárgy összetett jellegű, egynél több vizsgáztató is bevonható, de ilyenkor is csak egy tétellapot kell adni. /lásd: 4/b.pont./

Az Á.V.B.-ba a közgazdaságtudományi egyetemen és a termásztttudományi karok szakképzésein feltétlenül be kell vonni külső szakembereket is.

Az Á.V.B. tagjait -a dékán javaslata alapján- a rektor, /főiskolánál igazgató/ bízza meg 3 hónappal az államvizsgák kezdete előtt.

4c/ Az államvizsga lefolyása a következő:

a. / Az államvizsgát tárgyanként külön-külön kell megtartani tetszőleges sorrendben. A vizsgázónak az egyes tárgyak között legalább 5 napot -de lehetőleg többet- kell biztosítani.

b. / Az egyes tárgyakból a minisztérium által jóváhagyott államvizsgatematika alapján 2-4 kérdést tartalmazd tétellapokat kell összeállítani. Ezeket tanszéki -vagy hu a vizsgatárgy több tanszék tananyagát foglalja megában, módszertani bizottsági - értekezleten meg kell vitatni. Négy héttel az állaravizsgaidőszok kezdete előtt az Á.V.B. elnökének jóváhagyásra át kell adni a tételeknek tétellapok szerint csoportosított jegyzékét, vagy a sorszámozott tétellapok egy példányának összefűzött sorozatát /a hallgatóknak kiadott államvizsga tematika egy példányával együtt/. A tételeket bizalmasan kell kezelni.

c. / A hallgató a tétellapot húzza. Kivételesen, ha az Á.V.B. helyesebbnek látja, az elnök adja e tétellapot.

d. / A hallgatóknak a felkészüléshez legalább félóra gondolkodási időt kell biztosítani, ezalatt jegyzeteket, vázlatot is készíthet. A vizsga időtartama 20-40 perc. Összetett vizsgatárgyaknál ez az idő 30-60 percre emelhető.

e. / Kiegészítő és esetleges közbevető kérdést elsősorban a tárgy vizsgáztatója tehet fel. A felelet végén az elnök és a bizottság bármely tagja is tehet fel kiegészítő kérdést az államvizsga-tematikában foglalt anyag keretén belül.