Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1973-1974 (HU-ELTEL 1.a.55-60.)

1973.09.06. rendes - 3. A magyar felsőoktatás fejlesztésének időszerű kérdései

tanulnak nyelvet, de nagyon sokat vesztünk múltúnk, tör­ténelmi hagyományaink ismerete terén. Egy matematika sza­kos még egészen kiváló lehet, ha nem tudja, hogy ki volt £ Apáczai Csere János, de az már kétségbeejtő, ha a ma­gyar szakra jelentkező a középiskolában nem hallott róla, igy tehát a képesítés nélküli nevelők sem ismerik. Hogyan ismerhetnék akkor a mérnökök? Sok szó esett az elmúlt tanévben a tanár-továbbképzés ügyéről. Valami átok uralkodik azonban a középiskolákban azokkal a tanárokkal szemben, akik tudományos munkát akar nak folytatni, tudományos továbbképzési ösztöndíjasok akarnak lenni, aspiránsnak akarnak jelentkezni. Bőven lehetne erre példákat felsorolni. Megtörtént az is, hogy egy középiskolában tanító tanárnő megjelent egy nagyon kiváló egyetemi tanárunknál és jelentkezett tovább képző foglalkozásra. Kiderült azonban, hogy nincs is középiskolai tanári oklevele, idén fog beiratkozni leve­lező tagozaton középiskolai tanári képzésre. Ennyire za­varos a továbbképzés jelenlegi helyzete. Jutási György: Szeretném megkérdezni miniszterhelyettes elvtárstól, mi a véleménye a jegyzetellátottságról, mi­lyen intézkedések várhatók annak megjavítására. Az Állam- és Jogtudományi Karon eddig a hallgatók segí­tettek felügyelni az Írásbeli felvételi vizsgákon, ami nagy segítséget jelentett az oktatóknak, idén azonban ezt egy miniszteri utasítás megtiltotta. Polinszky Károly miniszterhelyettesi Ilyen utasítás nem volt. Pálmay Kálmán: Budapesti jogi kari specialitás. Kertész Lászlói Amikor az egyetemi tudományos munkáról, integrációról vagy differenciálódásról beszélünk, min­dig felmerül a támogatás kérdése. Szükség lenne egy tudományos fórumra, társadalmi bizottságra a miniszté­rium keretében, amely irányítaná a tudományos munkát, de ez csak a megfelelő támogatás biztosításával foly­

Next

/
Oldalképek
Tartalom