Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1973-1974 (HU-ELTEL 1.a.55-60.)
1973.09.06. rendes - 3. A magyar felsőoktatás fejlesztésének időszerű kérdései
It- 16 -Ha nem is egészen, de ide tartozik a többlépcsős képzés. Ismeretes, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karán és a veszprémi egyetem vegyészeti karán immár öt éve áll fenn az a rendszer, hogy mindkét helyről üzemmérnökök kerülnek ki az első lépcsőben. Ehhez hasonló kisérlet folyik a kertészeti egyetemen. Idén tavasszal a miniszteri értekezlet részletesen foglalkozott a veszprémi és a budapesti vegyészmérnöki kísérlettel, azzal egyetértett és biztatta mindkét egyetemet, hogy továbbmenően épitse ki ezt a kétlépcsős rendszert, esetleg legyen háromlécsős is, beleértve a postgradualis képzést. Ajánljuk egyetemeinknek és főiskoláinknak, hogy tanulmányozzák ezeket a modelleket és ahol szakmailag, tartalmilag indokolt, vezessék be. Nem véletlen, hogy a többlépcsős rendszer éppen a két vegyészmérnöki karon került bevezetésre, ugyanis nem jött létre az országban vegyipari felsőfokú technikum, a nehézvegyipar pedig igényelte az üzemmérnököket. Ez a kisérlet bevált, ajánljuk más szakmáknak is. Gondolok itt a jogászképzésre is, szükség van külön államigazgatási szakemberekre a tanácsi apparátusban és külön szükség van bírákra, ügyészekre és ügyvédekre. Ezeket a kérdéseket szerintem az egyetemeknek kell megoldaniok és nem tőlük függetlenül bevezetni valamilyen rendszert. Meglévő főiskoláink és az egyetemek között is szorosabb kapcsolatokra van szükség. A párthatározat is kötelez arra, hogy a képzésben ne legyenek zsákutcák. Ha például kikerül egy vegyész üzemmérnök, módja legyen rá, hogy minden különösebb időveszteség nélkül folytathassa tanulmányait esti vagy levelező formában, esetleg nappali tagozaton, és mérnöki diplomát szerezhessen. A vegyész üzemmérnököknél például azonban az a hiba történt, hogy az első két évet a vegyészeti karok nagyon megnehezitették, rentegeg tananyagot zsúfoltak ott össze, lényegében az egész anyagot,